Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1909
б gyorsan megérkező császári csapatok azt rövid idő alatt teljesen elnyomták. A pataki várba német zsoldosok fészkelték be magukat és megkezdődött a megtorlás, amiből különösen a főiskolának kellett sokat elszenvednie. Végül is az 1671-dik év őszén rendelet,1 vagy lehetséges az is, hogy fegyveres erő 2 kényszeríti a tanárokat és a tanulókat az intézet elhagyására. Az elűzött tanárok és tanulók a nyomda egy részével és az ekkor már vagy 2000 kötetet magában foglaló könyvtár kis részével Debreczenbe menekültek, s a telet itt eltöltve a következő év tavaszán Apafy Mihály erdélyi fejedelem kegyessége folytán Gyulafehérvárra, az akkor már üresen álló Bethlen- kollégium helyére telepedtek át.3 A főiskola tanárainak és tanulóinak elűzése után a nagyon is rozoga állapotban levő főiskolai épületet4 és a könyvtár meg nem mentett részét a jezsuiták kapták meg. Hogy a főiskola tanárait és tanulóit mi akadályozta meg abban, hogy egész könyvtárukat magukkal vihessék, azt biztosan el nem dönthetjük.5 Lehet, hogy a nagy sietség, lehet, hogy a fegyveres erő, s lehet végül az is, hogy Rákóczi Ferenc foglalta azt le az intézettel szemben támasztott bizonyos követelései fejében.0 personarum mutationem. Ad ultimum vero, omnino fore, ut tempori serviamus et circumstantiis nos accommodemus praesentibus, si eae Deo, bono publico, Ecclesiae non adversentur. (Azaz: „Halápi Márton Patak várának első várnagya a fejedelem parancsából elöljárónknak a következő rendeletet adta tudomására, mint amelynek minden pontját tartozunk sértetlenül megtartani: 1. Senki Patakról máshová levelet ne írjon. 2. Hogy ide-oda ne járkáljunk, kivéve azt az esetet, amikor azt földjeink műveltetése megkívánja. 3. Hogy a tagoknak változása egyhamar ne igen történjék. 4. Hogy mi a jelenlegi körülményekhez alkalmazkodjunk. Az első két pontot aláírtuk ; a harmadikra azt válaszoltuk, hogy nem mi tőlünk, hanem elöljáróinktól függ a tagok áthelyezése. Az utolsóra azt válaszoltuk, hogy az időhöz és jelen körülményekhez alkalmazkodni fogunk, amennyiben azok az Isten parancsával, a közjóval és az egyházzal nem ellenkeznek.“) Annales. 63 1 Amandatis hinc ex imperio Principum Praedicantibus et Scholaribus. Annales. 65. 2 „1671. okt. havában történt, hogy Báthory Zsófia és Rákóczi Ferenc parancsolatjából a tanulók tanáraikkal együtt Tanuló hajlékból kihajtattak.“ A Pataki Református Collegium rövid Históriája mostanig. Közli Székely Károly: Adalékok Zemplén vármegye Történetéhez. II. évf. 73. Szinyei Gérzson: A sárospataki ev. ref egyház templomairól. 14. 3 Pataki Református Collegium rövid Históriája stb. Adalékok II. évf. 73. 4 Nobis gratiose Academia illorum (aedificium est vastissimum sed usibus nostris necdum undecunque accommodatum) collata. Annales. 65. 5 Harsányi István a „Sárospataki Református Lapok“ 1909-dik évf. 51. számában „Adalékok a sárospataki főiskola bejegyzésével és jelzésével ellátott és a sátoraljaújhelyi piaristák házi könyvtárában levő könyvek történetéhez“ című ismertetésemhez csatolt egyik megjegyzésében ekként vélekedik: ,,A tanárok és a tanulók csak azokat a könyveket vitték magukkal, amelyeket a kollégiumba beszabadított jezsuiták kezei közül megmenthettek “ Nagyon is éles megjegyzésnek tartom ezt a magam részéről, amilyent kétségbevonhatatlan bizonyítékok nélkül megkockáztatni nem helyes. 6 Szinyei Gerzson: A sárospataki ev. ref. egyház templomai. 14. /
