Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1907
7 kolostor. 1 Κ.-felé nagy messzeségben az ungvári és mármarosi- hegyek homályos körvonalai, közelben a Bodrogszentes és Királyhelmec községek közötti vulkanikus eredetű kúpalakú kiemelkedések látszanak. A vár jelenleg csak romjaiban áll fenn. Hogy mikor kezdték a várat építeni és idők folytán milyen átalakításokon ment keresztül, arról igen keveset tudunk. Soós Elemér a már említett becses dolgozatában oklevelekre támaszkodva a vár építését a XIII. század közepére, tehát a tatárjárás utáni időre teszi, mint amikor úgy az uralkodó, mint a hatalmas főurak, belátva a várak nagy hasznát és fontosságát, sok várat építtettek. 1323-ban, — ami nálunk gyakori eset volt — e várat is ketten birtokolták, hogy így annál jobban legyen megerősítve és megvédve.2 A XV. század közepén hazánk északi és északkeleti részeinek több erősségével együtt a kövesdi vár is a csehek birtokában volt, kik innen a vidéket erősen sanyargatták. A vár sokszor urat cserélt, de mégis legállandóbb birtokosai a sóvári Soós és Szerdahelyi családok voltak. A kettős király- választással kapcsolatos harcokban a vár fontos szerepet játszott és sok ostromot állott ki. Majd e harcok lezajlása után a vár nyugalmasabb időket élvezett, de minthogy a Wesselényi-féle összeesküvésben tulajdonosa, Soós György is részt vett, a fiskus a várat lefog'alta és 1672-ben Czokle tábornok felrobbantotta. Azóta a vár romokban hever.3 A várat a déli meredek oldalt kivéve nagyrészt sziklába vájt árok és sánc környékezte. Jelenleg már úgy az árok, mint a sánc, eredeti alakjából igen ki van vetkezve. A beépített várterület a sánccal együtt ellipszis alakú, melynek hossztengelye É.-K. D.-Ny. irányú. A vár alapépülete téglány alakú volt, amelyből két félköríves végződésű és egy hét oldalú kiszö gelés nyúlt ki.4 Az épület nagyrésze sziklára volt építve. — Érdekes, hogy a három kiszögelés — most már ugyan elkülönülve — maradt fenn romjaiban. Az É. Ny.-i kiszögelés romja a legkisebb terjedelmű és alig egy emelet magasságú. Az É.-K.-i rész félkör íves záródása négyszögletes alapra támaszkodik s erre ismét négyszögletes vékonyabb falazat helyezkedik. A két alsó részben lőrések, a felsőben csekély ívhajlású 1 Részletes térkép: Z. 12. C. XXV. 2 Soós E. u. o. 347. " Soós E. u. ο IV. 44—47. 4 Soós k. u. o. 46.
