Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1907
téglaboltozatos ablakok vannak, amelyek a XVI. sz. jellegét viselik magukon. A várnak hajdan s most romjaiban is legmagasabb és legerősitettebb része a többoldalú D. Ny. i kiszö- gelés. A földszintjén, valamint első és második emeletén lőré- sek, a harmadik emeleten olyas ablaknyílások, mint amilyet már fönnebb említettem. E kiszögelés, vagy esetleg annak csupán D.-i ötoldalú része volt a várnak, úgy a természet, mint az emberi kéz által leginkább megerősített része, amelyet a vár öreg tornyának tekinthetünk, amely tehát azt a célt szolgálta, hogy az őrségnek utolsó menedéket nyújtson. E kiszö- geléskez csatlakozó falban szintén lőréseket és ablaknyílásokat láthatunk. A vár közepén sziklába vájt nagy mélyedést láthatunk, amely egykor kétség kívül a vár kútjául szolgált. A vár külső falai majdnem 2 m.-esek s ez kapcsolatban az igen erős mész ragasztókkal, magyarázza meg azt, hogy a várnak némi romjai az emberi kéz és a természet által végzett rombolások dacára még most is fennállanak. A karcsai református templom. A Bodrogköz egyhangú síkságát a homokdombok teszik változatossá. E dombok egyikén épült Karcsa község és híres román stílusú temploma, amely vármegyénk legrégibb, majdnem teljesen egyazon stílust magán viselő temploma. A község nevét a Karcsa értől vette, amely hajdan a vidék hatalmas levezető csatornája volt s amelyet a XVII. században még hajózhatóvá is tettek. Jelenleg holt meder s csupán a tavaszi olvadáskor telik meg vízzel.1 A templom jelenleg a reformátusok birtokában van, de hogy mikor került birtokukba, arról biztos adatunk nincs. A lelkészi hivatal jegyzőkönyve a XVIII. sz. végétől van vezetve, de sem a most említettre, sem a templom építésére vonatkozó fontos adatot nem tartalmaz. A templom K.-Ny. irányban helyezkedik' el. Szentélye kívül félkörben záródik, amelyhez a déli oldalon 2 m., az északin 3 m. kiszögelésű hajó csatlakozik. A templomnak 1 Dongó Gy. Géza: Zemplén vármegye történeti földrajza. Akk. III. köt. 109. old. Antonius Szirmay: „Notitia Politica Historika comitatus zentpléniensis,“ fordítja és közli Matolai Etele az Akk.-ban 1. k. 117—119.
