Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1907
6 azonban összeomlott és köveit a ref. templom építéséhez használták fel.1 A várdomb temetőül is szolgál, s a sírokból kihányt földben nem különben a külső oldal feltárt részében igen sok durva cseréptöredéket találunk. E cseréptöredékek a bodrog- szerdahelyi és a komposhomokdoinbi telepeken előfordulókhoz igen hasonlók és igy feltételezhetjük, hogy e kiemelkedés szintén lakott volt a vaskorszak elején. A domb ellipszis alakú, s hossztengelye É.-D. irányban helyezkedik el. Mint már említettem is, átlag 15 m. magasságú. Hosszabb tengelye a tetején 200 m., rövidebb tengelye 100 m. Hajdan az É., K. és Ny. oldalakon a Bodrog közvetlenül a domb mellett folyt, de minthogy a Bodrog idők folytán bal oldalát igen elmosta, különösen a déli oldaltól igen eltávolodott. A nyugati oldalon, ahonnan folyóvíz nem határolta, a domb a legmagasabb. Az a feltevés, hogy ez oldalon a Bodrogból kiinduló és oda visszamenő mély árok lett volna, minthogy semmi nyomát sem láthatjuk, valószínűtlen. A községben több érdekes régi épület van, amelyek közül a legrégibb a református papiak nyugati oldala. Az épület e része két sarkán pillérekkel van megtámasztva s alatta boltozott üregek és kisebb folyosók vannak hatalmas szemöldök kőlapokkal. Hogy ez épületrésznek volt folytatása, igazolja az a körülmény, hogy néhány évvel ezelőtt egy szomszédos épületalap ásásánál hatalmas alapfalakra bukkantak. Úgyszintén réginek kell tekintenünk a jelenleg magtárnak használt régi vármegye házát, amelyben 1754iga megyei gyűléseket tartották, de amelynek most már egyrészben csupán alapfalai láthatók A nagykövesdi várrom. A nagykövesdi várrom a Tarbuckának egy eléggé izoláltan álló keleti nyúlványán épült. A domb déli sziklás oldala igen meredek s e sziklás voltának köszöni nevét: Kövesd — Köveshely.2 A dombról igen szép kilátás nyílik. Érdekes, hogy É.-felé, majdnem pontosan a vár délköre alatt helyezkedik el két nevezetes történelmi emlék : a zempléni földvár és az imregi Nagyhegy délkeleti nyúlványán épült hatalmas imregi minorita 1 Zemplén vm. monog. 359. 2 Soós Elemér: A kövesdi vár történetéhez. Akk. III. 347. o.
