Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1902
10 letéve, kiket az 1790-iki lelkesedés a fogékony ifjúság korában talált s kik az 1825/27-iki országgyűlésen tettek által tudták azt a mulasztást helyreütni, mely atyáikat terheli, kik az 1790- iki országgyűlésen megelégedtek a puszta szavakkal.“ Endrödy Jánosnak, a lelkes piaristának, följegyzéseiből tudjuk,*) hogy abban az időben, midőn az akadémia eszméje érdekében hangzottak el szónoklatok, a színház eszméjét is megpendítették. Néhány lelkes ifjú — számszerűit négy — színtársulat szervezéséhez fogott. Egész tervök azonban dugába dőlt. Játszási engedélyt nem kaptak s igy nem valósíthatták meg hazafias szándékukat. A Kazinczy Ferencz és Ráday Pál vállalkozása már nevezetesebb volt. E buzgó férfiak egy tizennégy tagból álló színtársulatot szerveztek. A tagok három darab betanulásával foglalkoztak, még Kazinczy személyesen járta be az illetékes köröket a játszási engedély kieszközlése végett. Fáradozása azonban sikertelen volt. Csak midőn Pest megyéhez — mely mindig szivén hordta a magyar színészet ügyét — fordultak támogatás végett a színészek, sikerült hat előadásra engedélyt szerezni. A színtársulat akkori igazgatója Kelemen László volt, ki két társával elment Unverth grófhoz, az akkori színházak albérlőjéhez, a kitől a következő feltételek alatt kaptak engedélyt: 1. A társaság minden hétfőn Budán és minden szerdán Pesten játszhatik. 2. A abonnement jövedelme a bérlőé leszen. (L. Bayer I. id. m. 80. 1.) E föltételek éppen nem voltak előnyösök s színészeink mégis örömmel fogadták, remélvén, hogy a kezdeményezés biztosítani fogja fenmaradásukat a jövőben. Bíztak, de keserűen csalatkoztak. Az első előadást Budán tartották meg. A piarista Simái Kristófnak Igazháziját adták elő, két nap múlva a Rondellában megismételték a darabot. (L. Bayer I. id. m. 82. 1.) A színészek szép reményeket fűztek a kezdethez, de e remények füstbementek. A pozsonyi koronázó ülés a színházlátogató közönség legnagyobb részét Pozsonyba vonta. A színészek tettek lépéseket arra nézve, hogy Pozsonyban is kapjanak játszási engedélyt — nem kaptak. Ügyük mindinkább rosszra fordult. Ráday is elhagyta őket. Csupa bizonytalanság között ingadozott a társulat, mig végre *) L. Perónyi 1.: Endrödy János életrajza. 1899.
