Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1900

Cid a történelemben és Herdernél.

I. Cid a történelemben.

1. Ferdinand (1034 1065) uralkodása alatt egy férfiú lépett fel, a ki dicsőséges haditetteivel rövid idő alatt oly híressé vált, hogy őt mindenfelé a spanyol lovagok dísze és mintaképe gyanánt tisztelték. E férfiú Rodrigo Diaz Bivari (Vivari) gróf volt, ki 1040 és 1045 között született és 1099-ben halt meg. Már atyja Diego is kiváló helyet foglalt el a spanyol lovagok között. Don Diegot Gormaz gőgös spanyol gróf párbajban legyőzte, a legyőzetés után pedig kigunyolta. Rodrigo, Diego legifjabb fia, az atyján elkövetett sérelmet azzal boszulta meg, hogy Gormaz grófot kihívta párviadalra és abban meg is ölte. Ezen tett után a fiatal Rodrigo nevét mindenfelé emlegették ; Ferdinánd király azonban Ximenének, a megölt Gormaz gróf leányának kérésére, száműzte őt. Rodrigo távozott; de a hazája iránt való szeretet megmaradt keblében. A midőn a mórok beütöttek Castiliába, Rodrigo híres Babiega nevű lovára ült, felölté kardját (Tizona) és hűbéresei segitségével tönkretevő hatalmukat. E szép tett után Ferdinánd megkegyelmezett neki, a mórok pedig rettegve emlegették nevét. A hős most, mint a király kedvelt embere, XimenéveH^ kibékült, sőt csakhamar nőül is vette.

Rodrigo hősi tetteivel két szép melléknévre tett szert. A mórok elnevezték Cid el Battal- ( = a csata ura) nak, a spanyolok pedig Campeador- (= hasonlíthatlan hős) nak. A Cid általánosabb keletű.

Ferdinánd birodalmát három fia, 11. Sancho, VI. Alfonz és Garzias között osztotta fel. Leányai közül Uraca Zamora várát, Elvira pedig Torot kapta. Ferdinánd intézkedésének viszálykodás lön a vége, amelyet legjobban a polgárháborúkba zavart ország érzett meg. Sancho Cid segélyével (1071) legyőzte fivéreit, elűzte őket és egyeduralkodóvá lön. Csak Zamorát nem