Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1899
12 jelölt minden szabad idejét irodalmi olvasmányoknak szentelte. Nagy olvasottságát a tudományegyetemen aesthetikai és nyelvészeti ismeretekkel bővítve, az 1880—81. tanévben megkezdette a tanárkodást Kecskeméten. Ismereteit, tehetségét és elűljárói bizalmát eléggé igazolja azon tény, hogy őt mint első éves tanárt mindjárt a VIII. osztály főnökségével bízták meg. В nagy kitüntetésnek derekasan megfelelt a megboldogult. Tanítványai a magyar irodalomból és a bölcsészeti előtanból igen szép eredményt mutattak fel. Kecskeméten két évet töltött. Két év eltelte után Máramaros-Szigetre került, a hol ugyancsak két évig működött; ezután Léván 1, Veszprémben 2, Pozsony-Szent-Györgyön 1, Tatán 3, Debreczenben 2 és városunkban 6 évet töltött a tanári kathedrán. Tizenkilencz éven át szolgálta Bauer Lénárd a vallásos és hazafias nevelés-tanítás ügyét. Nagy szakképzettségén kívül, erős magyar érzülete jellemezte. Kedvencz tárgya, mint már emlitém, a magyar irodalom volt. Lelkes magyar irodalmi előadásainak mindegyikét a tántoríthatatlan hazaszeretet aranyos zománcza köríté. A magyar irodalomnak nemcsak szóval, hanem tollal is buzgó harczosa volt. Szép tanügyi és társadalmi czikket irt lapokban: „Veszprémi Közlöny“, „Tata-Tóváros“, „Bars“, „Budapesti Hírlap“ stb. Irodalmi, aesthetikai és philosophiai értekezései évvégi értesítőkben jelentek meg. Ezen értekezései „Programmértekezések“ czimen a millenáris kiállítás tanügyi osztályában is képviselve voltak. Czimeik a következők: „Az emberi tökéletesedésről“. „A társadalmi erényekről“. „Az emberről“. (2 közi.) „Költészetünk az önálló nemzetiség korában“. „A renaissance irodalmunkban“. Ha ezen programmértekezések bármelyikét figyelmesen elolvassuk, akkor áll tiszta világításban a megboldogult előttünk; csak akkor látjuk, hogy a nagytudományú férfiú keblét a tiszta honszereteten kívül még a vallásosság és az igazi emberszeretet nemes érzelmei is mily nagy mértékben he
