Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1893
6 gyarság mellett; épen azért örömmel üdvözölte az új fény támadását, a beteg nemzet ébredését. Vagy nem tudjuk-e, hogy a magyar nemzetiség és irodalom fölvirágzása körül minő érdeme van egy Ányos Pálnak és \rirág Benedeknek; egy Orosznak és Verseghinek; vagy Kollarios mellett Táncz Menyhértnek, ki a sátoralja-újhelyi gymnasium ifjaival 1761-65- ben magyar színdarabokat adatott elő? 1786-ban szomorú sors érte a magyar pálos rendet és helybeli házukat, a mennyiben 11. József márcz. 20-án kelt rendeletével eltörölte őket.1) Ez utóbbi századot illetőleg·, a megyei levéltár számtalan feljegyzése bizonyítja, hogy a pálosok itt voltak, a megyével, majd a várossal ügyes-bajos dolgaikban igen sokszor érintkeztek. Mindezeket én mellőzöm, amennyiben nem czélom a helybeli pálos-zárdáról minél terjedelmesebb történetet írni, mint inkább e rövid történeti kivonat előre bocsátása által kimutatni, hogy a pálos-zárda, itt Újhelyben 1221-től kezdve fennállott s jámbor lakói a vallást, a hazát s tanügyet, habár kisebb-nagyobb megszakításokkal is, mindvégig szolgálták. És ez természetes! E háznak, mint az egész rendnek a legrégibb időktől fogva megvolt a helyi kötelezettsége. Alapításának czélja itt is más alig lehetett, mint az, hogy mindennemű műveltséget terjeszszen. Es erre csakugyan törekedett is, mert, mint láttuk, az akkor mocsáros és erdős környéket szabályozd, hasznavehetőve tette, lassanként földművelőkkel betelepítette. Hogy vallásos ténykedésen kívül tanítással szintén foglalkoztak, mutatja szabályzatuk, melynek értelmében „az éjfél után két órakor történni szokott közös imán és egyéb foglalkozáson kívül nappal tanítottak.“ Ugyanezt bizonyítják az eltörölt rend tagjai, kik midőn 1790-ben a pozsonyi országgyűlésen, a szerzet visszaállításáért esedeztek, úgy emlékeznek meg rendűkről, mint amely legnagyobb érdemét épen a tanítás terén szerezte. Ennek bizonyítására álljon itt feliratuknak következő részlete: Jam vero quodmodo gaudebimus, si percharae Hungáriáé, cui nobiliorum juvenorum receptione, educatione atque in literis, moribus et virtutibus eruditione servivimus, ') Megy. lev. prot. 104. pag. 611. loc. 38. nr, 42.
