Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1874
ο volna a történet s a történelem tanításának, ha az csak az események pontos, bár okszerű előadására szorítkoznék ? A tanuló, különösen az alsó osztályokban önmagától nem vonhat, legalább nem helyes és valódi tanulságot a történeti tényekből. Itt segítője a tanár, aki ha e tisztjét pontossággal teljesiti, valóságos erkölcs-tanitó s az eseményeknek szigorú megbirálója. Éppen azért követeltetik tőle, nemcsak, hogy bírja a tananyagot, hogy tárgyát minden oldalról felvilágosíthassa; de szeresse az igazságot, lelkesüljön mindenért, a mi szép és jó s különösen az emberiség jóléte és szabadságáért; végtére kell törekednie sokoldalú műveltségre, hogy képes legyen a nemzet minden viszonyait felvilágositni. Különösen a főbb s fontosabb tanulságok tollbamondását itten nagyon is lehet helyeselni. Szoba hozatott az is, hogy a gyöngébb korú ifjúságnak a hazai történet életrajzok alakjában adassék elő. Ezt nem lehet helyeselni azért, mivel igy a történeti események közötti összefüggés megrontatnék, s nagy hézagok támadnának; továbbá hogy a hazai történetnek ezen tanítása szolgál mintegy alapjául a hazai történelem tanításának; de ily életrajzi tanítás mellett az nemcsak hogy ezt elő nem segitné, de éppen a sok életrajz miatt zűrzavar támadna az események összefüggő sorozatában. o o A III. és IV. osztályban előadott történet alapja a VIII. osztályban előadandó hazai történelemnek. let az iljuság felserdültebb, tud lelkesülni. Ez osztályban tehát a hazai történelem kellő terjedelmében előadandó. Természetesen, hogy e tudományt itten sem egész mélységében az idő rövidsége s más tanulmányok halmaza miatt előadni nem lehet; azonban a tanár helyes eljárása bizonyosan megmutatja, mennyire szabad terjeszkednie. Hogy a hazai történelemnek itt tudománynak kell lenni, már azon körülmény is mutatja, hogy az iljuság egyik része tanulmányi pályáját már ez osztálylyal fejezi be, másik része pedig orvosi, papi, ügyvédi stb. pályára lépvén, a történelemmel többé rendszeresen nem foglalkozik, holott mindezeknek maradandó történeti kincsesei kell jövő életpályájukra lépniök. Ebből világos, hogy ez osztályban kellő tekintet fordítandó állami életünk viszonyaira, jelenlegi és volt miveltségi állapotunkra, szóval mindarra, mi által a tanulók képesekké lesznek nemzetünk s hazánk történelmében magukat helyesen tájékozhatni. A tanulságok kiemelése mellett itt a politikai viszonyokra is nagy gond fordítandó, hogy a növendékek, ha majd mint állampolgárok politikai jogaik gyakorlatába lépnek, azon ballépésektől megóvassanak, melyek nagyon sokszor öntudatlanul is a haza java ellen intézteinek. A mi az egyetemes világtörténelem tanítását illeti, miután az V. VI. és VII. osztályban, bár nem kifejlett, de mindamellett már serdültebb az ifjúság, e tantárgyat fokozatos, tudományos színészetben kell tárgyalni. Az V-ik osztályban előadatván az ó-kor történelme, fögond fordittassék e kor kitünőbb nemzeteinek történelmére. Az események, melyek a nemzetek fejlődésére befolyást gyakoroltak, legyenek okszerű összefüggésben előadva. Nagy gond fordittassék különösen a görögök és rómaiak állami életük viszonyaira, műveltségűk és vallási állapotukra s szellemi fejlődésük főbb mozzanataira. Itt az ideje, hogy az ifjúság megismerje e nemzeteket, hogy itten a nemzetek viszonyait s fejlődését fölfogván, tanuljon okoskodni. Önmagától értetődik, hogy a classical irodalomtörténet vázlatos előadása nagyon is helyén volna. A VI. osztályban a középkor történelme úgy kezeltessék, hogy azon ür, amely az ó- és uj-kor között támad, úgy töltessék ki, miszerint a középkori események, az ókori népek műveltségi állapota, szellemi haladása vagy hátramaradása, egyes nemzetek elnyomása vagy tökéletes eltűnése s a világesemények színpadának némely nemzetek által való elfoglalása stb. mind okszerüleg kifejlődött. Nagy gond fordítandó annak kimutatására, hogyan támadtak e korban az államok s ezek kitlinöbbjeinek állami élete magvai hogyan kezdtek csírázni s hogyan fejlődtek ki azokká, amiknek őket találjuk a történelem haladtával. Itt a tanulókat kell már szoktatni önálló következtetésre. Kívánni kell, hogy az ifjak az események okait pontos meghatározással tudják elmondani. A VII. osztályban végre, miután itt a legközelebb elmúlt századok s azon nemzetek történelme adatik elő, s melyek jelenleg is léteznek, s a melyeket ennélfogva minden műveltnek ismernie kell, az egyetemes történelem előadására a legkiválóbb gond fordítandó. A világeseményeket úgy kell előadni, hogy egyik a másikból kifolyjon. Az egyes világeseményekben résztvett nemzetek egymáshozi viszonyai, műveltségi, kereskedelmi, vallási s helyrajzi viszonyainak kellő ismertetése mellett. S minél tudományosabb ez előadás, annál több gondot kell arra fordítni, hogy a kitűzött haszon háromoljék az ifjúságra. Száraz elösorolása az eseményeknek itt is czélttévesztett munka volna. Minél közelebb jövünk a mi korunkhoz, annál jobban kell ügyelnünk arra, hogy a
