Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)

Az oktatás helyzete a 18. században

nem más, mint a protestantizmus megsemmisítése. Munkálkodásuk azt célozta, hogy a protestánsok minél kevesebb iskolában, minél alacsonyabb szinten taníthassanak. Az egyház nem élhet iskolái nélkül, mely a szellemi utánpótlást neveli ki. Éppen ezért, 1736-ban a magyar protestáns egyház küldöttsége emlékiratot nyújtott be a királynak, melynek egyik pontja az iskolák helyzetét tárta az uralkodó elé: „Nem kímélik iskoláinkat sem; némelyek, mint pl. a selmeci, leszoríttatnak egészen a grammatikáig, mások ellen a helytartó tanács részletes nyomozást rendelt, hogy t. i. micsoda tudományok micsoda osztályokban, hány tanár által s hány tanulónak s kinek költségén taníttatnak azokban. Ezek a mi iskoláink pedig, mint a szabad vallásgyakorlatnak attól elválaszthatatlan járulékai, az ország köztörvényei által is megengedetteknek s megszilárdíttattaknak tartandók, s céljok nem is más, mint az ország műveltségének, közerkölcsiségének, jólétének stb. előmozdítása. Méltóztassék tehát Felséged a közjó érdekéből s a mi fennállhatásunk szempontjából is úgy intézkedni, hogy a mi iskoláink az igenrégi, törvényes gyakorlat szerinti állapotban tartassanak meg, s a melyek leszoríttattak, azok is teljes épségökben állíttassanak vissza.”311 Nemhogy ez a kérés nem nyert kivizsgálást, de egyre több rendelet látott napvilágot, melyek megnehezítették, és sok esetben ellehetetlenítették a protestáns nevelés - és iskolaügyet.312

Az iskolaügy terén jelentős változások következtek az 1760-as évektől kezdve. A Habsburg kormányzat ugyanis mindinkább támaszkodott az erősödő manufaktúraiparra. A kormánynak Monarchia - szerte, így Magyarországon is szüksége volt hasznos munkát végző és számára megbízható parasztokra, a mezőgazdasági termelékenység emelésére. A növekvő apparátus pedig nagyszámú szakképzett és hűséges hivatalnok réteget igényelt. Továbbá a felvilágosult abszolutizmus szövetségesének tekintette az egyházat, s a nép között igyekezett a vallásosságot fenntartani. De már elégedetlen volt mind a szerzetesrendek, mind a protestánsok hagyományos oktatásával. Ezért fokozatosan megszüntette az iskolák kizárólagos egyházi vezetését, és a maga kezébe vette a tanügy felsőbb irányítását. Jól szemlélteti ezt Mária Terézia kijelentése:

Révész, 1869.13.

312 Bővebben Révész, 1869. 14.

100