Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
Az oktatás helyzete a 18. században
meg. Ez az ellenállás II. József idején csak fokozódott.321 Bessenyei György át is látott a bécsi udvar művelődéspolitikáján, a Ratio szándékain. Több művében bírálta azt a politikát, mely a magyarokból először deákot, azután németet akar csinálni. Kifejtette, hogy a haladás és a tudomány terjesztése közt széttéphetet- len kapcsolat van, s hogy a tudományok és kézi mesterségek előmenetelének egyedüli biztos alapja a nemzeti nyelv fejlesztése, a tudomány magyar nyelven való emelése és minden rendű lakosok közti elterjesztése.322 A Ratio Educationis tehát csak a katolikus iskolák belső rendjére gyakorolhatott befolyást. A protestánsok ugyan nem fogadták el érvényes tekintélynek magukra nézve a Ratio elveit és előírásait, de a rendelet mégis hatott a reformok irányába. Az ezt követő időszakot általában is a protestáns iskolázás fellendülése jellemezte, aminek nem kis része volt a hazai szellemi élet felvirágzásában.323 A Ratio megalkotása mögött a felvilágosult abszolutizmus már említett gondolata állt, miszerint az uralkodó a jól szervezett közoktatás útján gondoskodik az állam jólétéről és az alattvalók személyes boldogulásáról. Mindenkinek a saját társadalmi helyzetének megfelelő tudásanyagot kell nyújtani ahhoz, hogy engedelmes, jó alattvaló váljék belőle. A felvilágosodás képviselői hittek abban, hogy közoktatással, neveléssel az egyén életkörülményei, a társadalom működése jobbítható. így vélték elérhetőnek a kor szociális problémáinak megoldását anélkül, hogy a feudális társadalmi berendezkedést alapjaiban megváltoztatnák.324 A Ratio az oktatás idejét késő ősztől kora tavaszig határozta meg, reggel és délután 2-2 órában. Tankötelezettséget azonban nem írt elő, mert csak azok iskoláztatását szorgalmazta, akikre a szülőknek ez idő alatt nem volt szükségük. Tavasztól őszig a vasárnap délutáni hittanoktatás kapott helyet, azzal az előírással, hogy ilyenkor a télen tanultakat is ismételjék. Olvasás, írás, számolás, erkölcs, családi-házi ügyekkel való foglalkozás volt az általános tananyag.325 321 Ravasz, 1966. 177. 322 Ravasz, 1966. 165. 323 Dienes Dénes: A miskolci református egyházközség 1703-1918, Sárospatak-Debrecen, 2001. 50. [Kézirat. Kt.d. 41,899.] 324 Pukánszky - Németh. 1998. 296-297. 325 Dienes Dénes: Az alsóvadászi iskola története. 4-5. [Kézirat. Kt.d. 22,903.] 103
