Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A Magyarországi református egyház területi felosztása és igazgatása
Kónya Annamária — Kónya Péter lett.88 Majdnem párhuzamosan alakultak a református egyház igazgatási egységei az ország keleti részeiben, tehát Tiszántúl és Tiszáninnen. A Tiszántúli református egyházkerület, melyet 14 esperesség alkotott89 az ország legnagyobb és legnépesebb egyház igazgatási egysége lett. Az erdélyi püspökségben található valamikori tasnádi egyetemes vikáriátus a váradi, Csanádi püspökséggel, és az egri és váci püspökség része egyesítésével jött létre. így alakult meg 1559 évében a debreceni-váradi (Kalmáncsehi) egyházkerület. A területén az 1562- ben elfogadott Debreceni hitvallás volt elfogadva. Az egyházkerület hivatalosan 1567-ben alakult, mikor is a debreceni zsinaton elfogadták a II. Helvét hitvallást és a 74 cikkből álló törvénykönyvet, melyet később az úgy nevezett„Articuli maiores“ néven ismerünk. Emelet az egyházkerület igazgatásában a kissé módosított törvénykönyv,,,Articuli minores“ használták később.90 A Tiszántúli református egyházkerület a magyar református egyház legtömörebb igazgatási egységévé vált, és a politikai vezetés szempontjából a területének nagy része az Erdélyi fejedelemséghez, illetve a Partium- hoz tartozott.91 A Tiszáninneni református egyházkerület az egri püspökség területén jött létre és 4 esperességből alkottat. Oda tartozott a borsod-gömör -kishont, 88 Magyarországon olyan esetek is kialakultak a 16. - 17. század folyamán, mikor a lutheránus gyülekezetek a református egyház igazgatásába tartoztak, vagy ellenkezőleg, ilyenkor uniók jöttek létre. Közelebb erről: KÓNYOVÁ, Annamária - KÓNYA, Peter: Kalvínska reformáció a reformovaná cirkev na vychodnom Slovensku v 16. - 18. storo- cí. Presov : Vydavatel’stvo Presovskej univerzity, 2010, 180 - 187. 89 beregi, bihari, érmelléki, máramarosi, békési, debreceni, szatmári, szilágyi, szabolcsi, zarándi, nagybányai, ugocsai, nagykunsági, nagykárolyi ZOVÁNY1, Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Budapest: Magyarországi református egyház zsinati irodájának sajtóosztálya, 1977, 641. 90 A nagyváradi zsinat után 1577-ben Kovács Gönczi György módosította ,,De disciplina Ecclesiastica seu gubernationis ecclesiasticae legitima forma” néven és ugyan az évben Wittenbergbe ki lett nyomtatva. RÉVÉSZ, Imre: Magyar református egyháztörténet 1520 - 1608..., 185. 91 RÉVÉSZ, Imre: Magyar református egyháztörténet 1520 1608..., 183. Confcfsio catholiCADE PRAECÉPViS FfDEI ARTI- cuiis exhibita,Sacrattfximo & catholico R°" manorum Imperatori Fcrdinando,&Fi.iofuf I. Maicílatis D. Regi Maximiliane, xl uni- lierfo exercitu equitum & peditum S R. M< á Nobilibus irem 3c incolis totius uallis Agrin*,in nomine Sancti. Trinitatis ad foedus Du cuílodien. iura mento (idei copulatorum & decertantium proue» ra tide & religione,in Chrifto exlciiptu- ris faens fur,da-a. Ann» M. D- LX’11. Huic confcfsioni CuWcripferunt Debrecien, Cc locorum uiCinorumExcIcfi.c. Debrecen - Egervölgyi hitvallás 40
