Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A Magyarországi református egyház területi felosztása és igazgatása
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században abaúj-torna (egri), zempléni és ungi92 es- peresség. Az esperességek területe nem egyezet meg teljességben az ugyanazon nevű vármegyékkel, többnyire az esperességek területeiket túllépték azokat. Tulajdonképpen a szó szoros értelmében, egészen 1734-ig az egyházkerület nem létezett, és csak négy esperesség közössége alkotta, mivel addig az egyházkerület élén nem ált egy szuperintendens, hanem mind a négy esperes a területén püspöki-szupeintendensi kompetenci- ókkal is rendelkezett. A négy esperes- séget nem az egyházkerület, hanem az egyetemi zsinat kötötte egybe, melyen együttesen részt vettek. Hasonlóan mint a Tiszántúli református egyházkerület, ők is 1562 - 63 éveiben elfogadták a Tar- cal-tordai hitvallást, mely véglegesen 1567-ben lett elfogadva Göncön. Az ország nyugati részében, mely az egykori esztergomi érsekség területét alkotta a Felső-Dunamelléki református egyházkerület jött létre (valamikor mint samarjai, komáromi vagy csallóköz-mátyusföldi van nevezve). Alsó Magyarország és észak Dunántúl, vármegyénként a Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Győr, Komárom, Esztergom és Moson területén terjedt el. Az egyházkerület megalakulása az 1592-ben tartott Galántai zsinatra vezethető vissza, mikor is püspököt-szuperintendens választottak, az viszont egészen 1613-ig az evangélikus gyülekezetek püspöke is volt. Az egyház- kerület egészen 1619-ig a Tiszáninnei református egyházkerület törvény- könyvét használta, azután sajátját is megalkotta. Csak az elfogadása után 1623-ban a komjáti zsinaton alakult meg jogszerűen a Felső-Dunamelléki református egyházkerület, eleinte 5, aztán 8 esperességgel. A Carolina Resolutio után 1736-ban a Dunántúli református egyházkerület része lett. A győri és a veszprémi püspökség területén, mely Somogy, Zala, Vas, Veszprém, Győr, Sopron vármegyéket foglalta magába 1591-ben a csepregi zsinat alkalmával megalakult a Dunántúli református egyházkerület. Mivel Dunántúlon egészen Beythe István püspök működésének végéig 1612-ben II. Helvét hitvallás 92 Ez ungi esperesség történetéhez lásd: HARASZY, Károly: Az ungi református egyházmegye. Adalékok az ungi református egyházmegye történetéhez. Nagykapos : Heiman Vilmos nyomdája, 1931. 41
