Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - A svájci reformáció
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században Az esperessége Abaúj, Torna és részben Zemplén és Szatmár vármegyék területén alakult ki. Élete során nagy erőfeszítéssel küzdött az akkor elkezdődött unitarizmus (antitrinitarizmus) terjedése ellen. 1591-ben halt meg. A református egyház történetébe Károlyi mint a bibliafordító írta be magát, amivel 1587-től kezdett foglalkozni, mikor visszatért gönci prédikátori helyére. A lefordított Biblia kiadására két fontos református mágnás, egri főkapitány és későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond és országbíró Báthory István vállalkozott. Károlyi Bibliája, vagy a kiadási hely neve szerint Viszolyi Biblia132 1590-ben jelent meg. Annak ellenére, hogy nyelvészeti szempontból, a fordítás pontosságát és stílusát véve nem lehet a müvet semmi különlegesnek értékelni, annak tagadhatatlan értéke elsősorban abban van, hogy ez volt az írásnak az első egységes magyar fordítása, amelyet nemcsak megírtak, hanem ki is lett nyomtatva.133 Károlyi Gáspár vezetése alatt 1566-ban zsinatot hívtak össze Göncre. A tanítás egységének megszilárdításán kívül a zsinat legfontosabb feladata a minél nagyobb mértékben terjeszkedő unitarizmus és antirinitarizmus visszaszorítása lett. Annak ellenére, hogy az antitrinitarizmus egyik fő személyével, Egri Lukáccsal több napon keresztül hosszú vitát vezettek a református teológusok a Tiszántúlon, nem sikerült meggyőzniük hite elhagyására.134 A gönci zsinat eredménye egy Károlyi Gáspár által összeállított, 22 cikkből álló törvénykönyv lett. Ez az irat később alapul szolgált az ún. abaúji kánonoknak, melyeket a felső-magyarországi református esperesek első- magyarországi cikkek” néven fogadtak el {Articuli, iuxta quos regitur ecclesia in superioris regni Hungáriáé partibus)}35 A gönci zsinattal tulajdonképpen lezárult a református egyház alakulásának folyamata a Tiszáninneni területeken. A református hit konfesszionális határai nagyjából kirajzolódtak, Kassától északra református gyülekezetek már csak elvétve léteztek, és a sokszor csak titkos kálvinizmus (kryptokal- vinizmus) formájában tudták praktizálni hitüket. Pl. a kryptokálvinizmus vádjának volt kitéve a késmárki prédikátor, Lám Ambrózius Sebestyén136, vagy az első szepesi protestáns énekeskönyv összeállítója, Pilcius Gáspár. 132 KOZMA, Zsolt: A Vizsolyi Biblia könyvészete. In: Teológiai Szemle, 33 évf., 1990, 6 sz., 248 - 352. 133 SZABÓ, S. Sándor: Károlyi Gáspár élete és munkássága. In: VASÁDY, Béla (ed.): Károlyi Emlékkönyv. Budapest: Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1940, 7 - 25. 134 KISS, Áron: A 16. században tartott magyar..., 440. 135 SZABÓ, S. Sándor: Károlyi Gáspár élete és munkássága. In: VASÁDY, Béla (ed.): Károlyi Emlékkönyv. Budapest: Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1940, 13. 136 SEBŐK, Marcel: Humanista a határon. A késmarki Sebastian Ambrosius története. Budapest: L'Harmattan, 2007. 59
