Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Rekatolizáció Felső-Magyarországon
Szlovák reformátusok a XVI — XVIII. században a konfiskáció és a kényszerített felvásárlás lett, mely a protestáns mágnásokat és nemességet érintette. A zsoldos hadsereg parancsnokai több helyen önkényesen a protestáns lelkészeket elűzték, templomokat foglaltak el és adtak át katolikusoknak. A legnagyobb felháborodást a kassai Szent Erzsébet templom lefoglalása váltotta ki 1604 januárjának első napjaiban, melyet több mint fél évszázadon át az evangélikusok használtak. Az eseményt az összetűzés követte Kassa polgárságával, továbbá hasonló lépések más városokban is (Lőcsén) és a viharos országgyűlés Pozsonyban. A pozsonyi országgyűlést Rudolf idő előtt feloszlatta, és önkényesen kiadott egy nem katolikusok ellen irányuló törvényt. A veszély, mely együttesen érintette mindkét protestáns irányzatot, ahhoz vezetett, hogy először sikerült azoknak leküzdeni a legélesebb ellentéteket, és ahogyan Révész Imre történész is írta: ,,a még javában tartó theológiai viszály s az erejükből semmit sem veszített osztályellentétek és tudatalatti nemzetiségi ellentétek közepette, az ágostai és helvét hitvallású protestantizmus első politikai összefogása a habsburgi országrészben: ettőlfogva ez, bár eleinte nem egyszer élt át belső válságokat, sohasem bomlott fel többé “204. Az ágostai és helvét hitvallás rendjei kifejezték felkészültségüket a fegyveres harcra, és ezután nyíltan támogatták Bocskai István katonaságát, mely ősszel betört Felső-Magyarország területére. Az oszmánokkal folytatott háború végett a Habsburg-hadsereg nem tudott a felkelőkkel szemben hatásosan fellépni, és Bocskai viszonylag hamar elfoglalta az egész országot. A felkelés következményeit a szerencsi, majd a korponai országgyűlésen tárgyalták. A fő célokon kívül a protestáns vallásszabadság garantálását is követelték. A felkelés az 1606. június 23-án aláírt bécsi békével végződött, mely rögtön az első pontban a rendek vallásszabadságát biztosította.205 A békeszerződés hamarosan az 1608-ban elfogadott törvénycikk részévé vált, melyekben a protestánsok vallásszabadságát a bárókra, mágnásokra, nemesekre, szabad királyi városokra és magyar katonákra terjesztették ki. Ez a törvény és még többi más országgyűlési cikk kimondta a protestánsok jogosultságát a szuperintendensekre; protestáns nádor választását tették lehetővé és a jezsuitáknak megtiltották a vagyon birtoklását az országban.206 Bocskai István felkelésének eredményei és az 1608-as vallási törvény lettek a magyarországi protestantizmus legnagyobb vívmányai a 17. század folyamán. Nekik köszönhetően sikerült egy ideig megállítani a rekatolizációt és ellensúlyt elérni a protestáns többség és az uralkodó által támogatott katolikus egyház között. Ez a status quo kisebb megszakításokkal a következő 204 RÉVÉSZ, Imre: Magyar református egyháztörténet...., 341. 205 Corpus Juris Hungarici Novellae seu Articuli Regni Hunfariae. Tyrnavia 1734, 3. 206 Corpus Juris Hungarici Novellae seu Articuli Regni Hunfariae. Tyrnavia 1734, 3 — 4. 81
