Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Rekatolizáció Felső-Magyarországon
Kónya Annamária - Kónya Péter elfogatásuk után el kellett irataikkal együtt égetni.202 A reformátusok ellen már nem sikerült neki ilyen intézkedést foganatosítani, mivel az országgyűlés több tagja is hozzájuk tartozott. Ebben a helyzetben a reformáció sikeresen terjedt tovább és a 70-es évek végén ezer protestánsra már csak egy katolikus esett, ami azt jelenti, hogy az ország lakosságának 80 - 90%-a protestáns hitvallású volt. Az egész országban megmaradt kb. 300 katolikus lelkész és a század elején létező 70 kolostorból csak 5 maradt, melyekben kb. 70 szerzetes élt.203 A reformációs elleni harcban az első komolyabb lépéseket 1553 - 1568 éveiben az esztergomi érsek Oláh Miklós tett. Az ő igyekezetét folytatta a már említett egri püspök Veransics Antal. További katolikus tisztviselő és a reformáció elleni harc képviselője volt Telegdi Miklós, pécsi püspök. A minél jobban térhódító protestantizmus és főleg annak helvét iránya elleni magyar nyelven írott reformációs irodalmat adtak ki, könyvnyomdát alapított. Számos disputádon és hitvitán vettek részt a protestáns tábor képviselőivel. Több oknál fogva egészen a 16. század utolsó negyedéig az uralkodók túlságosan nem avatkoztak be a vallási viszonyokba. A helyzet radikális változására II. Rudolf trónra lépésével került sor, aki apjával ellentétben buzgó katolikus volt és nem titkolta ambícióját, hogy rekatolizálja az országot. A protestáns rendek nagy felháborodását váltotta ki, hogy az országgyűléseken nem tárgyalták a panaszaikat; a gregoriánus naptár bevezetése sem talált nagy megértésre, de a legnagyobb felháborodást az országgyűlésnek az 1587 - 86-as években hozott döntése váltotta ki, miszerint a túróéi prépostság a jezsuitáknak lett ajándékozva. A helyzet rosszabbodását és a protestánsok vallási szabadságának veszélyeztetését az Oszmán Birodalommal vívott tizenötéves háború (1593 - 1606) okozta. A gazdaság feldúlásán, a nagy háborús veszteségen, az oszmán és császári katonaság pusztításán kívül az ország először lett kitéve a rekatolizációs tevékenységnek. Az állami pénztár jövedelemforrása 202 Corpus Juris Hungarici Novellae seu Articuli Regni Hunfariae. Tyrnavia 1734. ZSILINSZKY, Mihály: A magyar országgütések vallásügyi tárgyalásai a reformátiotól kezdve I. Budapest: Hornyánszky Viktor könyvnyodája, 1891, 157. 203 BUCSAY, Mihály: A magyar református egyház története. Sárospatak : Sárospataki Református Kollégium Teológiai Akadémiája, 1995. (az első kiadás 1949), 81. Oláh Miklós 80
