Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Rekatolizáció Felső-Magyarországon
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században Más korabeli (evangélikus á. h.) források szerint legkevésbé a 17. század második felének elejéig létezett Pazdicson református parókia, de a földesúr, a Szirmay család hatása alatt az ágostai hitre tért át. A parókia leányegyházaihoz több környékbeli gyülekezet is tartozott: Sárnogy, Krásznóc, Mocsár, Szuha és Lask.199 A későbbi egyházi viszonyokra nézve feltételezni lehet, hogy a Pazdicsiakkal a leányegyházaik lakossága is átment az evangélikus egyházhoz. Rekatolizáció Felső-Magyarországon A 17. század folyamán az ország több változáson ment keresztül, melyek nagy mértékben befolyásolták a protestantizmus fejlődését Felső-Magyarországon. A legfontosabb események közé a rekatolizáció és a Habsburg- ellenes felkelések tartoztak. Az első reformáció elleni törvényeket már 1523-ban és 1525-ben kiadták és végül 1548-ban200 törvényileg meg lett szabva a svájci reformációs tanítás híveinek üldözése, melyeket akkoriban Magyarországon szakramentáriu- soknak neveztek. I. Ferdinánd igyekezett elfogadni más protestánsok elleni törvényeket is, de ezek a próbálkozások jelentősebb sikerek nélkül maradtak, mivel a protestánsok száma nőtt és a protestáns rendek az országgyűlésben is többséget szereztek.201 1563-ban I. Miksa trónra lépésével a reformátusok számára nem állt be semmiféle nagyobb változás. Az új uralkodó ismert volt szimpátiájával az ágostai hitvallás iránt, de a reformáció több irányzatával szemben, beleértve a kálvinizmust is, nem mutatott semmiféle mértékű toleranciát. 1567-ben megbízta Oláh Miklós esztergomi érseket a szakramentá- riusok üldözésével, és ezt követően 1570-ben szigorú parancsolatot adott ki a szakramentarizmus (zwinglianizmus) és arianizmus (unitarizmus) terjesztői ellen; minden terjesztő, kiadó és prédikátor bebörtönzését és büntetését rendelte el. Két évvel később, 1572-ben az országgyűlés megerősítette a kiadott törvényeket, és az arianizmus híveit, tehát a szentháromság-tagadókat 199 HÖRK, József: A Sáros-zempléni ev. esperesség története..., 353 - 354. 200 A Habsburg-vallási politika erősödését a smalkaldi háború eredménye ösztönözte, amikor a protestáns rendek az 1547-es mühlbergi csatában vereséget szenvedtek. Ezen győzelem után Ferdinándnak lehetősége nyílt megbüntetni a cseh protestáns rendeket és erőteljesebb álláspontra jutni a magyar protestánsokkal szemben is. 201 1554-ben a katolikus Báthory Andrással szemben a nádornak a lutheránus Nádasdy Tamás lett megválasztva. Az 1556-os országgyűlésen csak az anabaptisták ellen fogadtak el törvényt. Mivel a kálvinisták ellen nem lett elfogadva semmi törvény, Ferdinánd utasítást adott ki az üldözésükre, de nagyobb eredmény nélkül. 79
