Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Református egyházgyülekezetek a Tiszáninneni református kerületben a 17. század elején
Kónya Annamária — Kónya Péter sa alatt álló lutheránus gyülekezetek is be vannak jegyezve. Összehasonlítva ezt az 1663-ban megalakult sáros-zempléni evangélikus á.h. esperesség állapotával, 15 parókiát és 33 leányegyházat lehet identifikálni, ahol szlovák evangélikusok laktak.193 A zempléni esperességbe az 1596-ban létrejött unió idején 9 szlovák lutheránus gyülekezet és 12 leányegyháza tartozott: Sókút (f. Zamutó), Szacsur (f. Lomnica, Porubka), Csáklyó (f. Vehéc, Komaróc), Varannó194, Agyagos (f. Tótjesztreb, Mernyik), Mogyoróska (f. Feketepatak, Mihalkó), Tótizsép (f. Kvakóc, Tótkajnya)195 a Nagydomása (f. Nagydobra).196 Az ungi esperesség területén nagy valószínűséggel 6 szlovák evangélikus lakosság által lakott parókia és 22 fília létezett: Kucsin (f. Alsóhrabóc, Kladzány), Zemplémátyás (f. Benkóce, Tavarna), Zsalobina (f. Jeszenőc, Oroszpetróc), Jankóé (f. Giróc, Gyapalóc, Lukacsóc, Kosaróc, Alsószitnyi- ce, Pakosztó, Alsókörtvélyes, Csernina, Petróc), Leszkóc (f. Topolóka, He- gedúsfalva, Stefanóc) a Izbugyahosszúmező (f. Izbugyahrabóc, Alasózboj- na, Homonnabresztó).197 A források hiányossága végett nem lehet pontosan tudni, hogy tiszta evangélikus, református vagy vallásilag kevert falvakról van-e szó. Viszont mivel 1663-ban a többségük az evangélikus á.h. sáros -zempléni esperességhez lett csatolva, feltételezhető, hogy lutheránus gyülekezetek voltak. Egyértelműen evangélikusok voltak a Varannótól keletre és északkeletre fekvő települések (Kucsin, Zemplénmátyás, Zsalobina), viszont Homonna környékén a század első felében a gyülekezetek inkább reformátusok voltak, de azok elcsatolását a Tiszáninneni kerülettől más okok befolyásolták. Ugyanis azokat is a varannói társesperes igazgatta, aki evangélikus papokat is küldhetett volna oda szolgálni. Másrészt a lakosság hit- vallásilag nem volt nagyon behatárolva és a század közepén már a katolikus és ortodox egyház erős hatása alatt volt. Ugyanakkor az egyházlátogatási jegyzőkönyvekbe nincsen bejegyezve minden református és evangélikus gyülekezet a vármegyében. Nem található ott pl. Vásári, Fűzessér, vagy az említett Pazdics sem filiáival együtt, holott a 17. század feléig valószínűleg reformátusok voltak.198 193 HÖRK, József: A Sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa 1885, 34 - 35. A parókiák száma és helye a század eleji vizitációktól eltérő. 194 Leányegyházaival együtt, melyek közül néhány parókia lett, mások a 17. század folyamán rekatolizáltak. 195 A zempléni esperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve 1611-ből. 196 A zempléni esperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve 1611-ből. 197 A zempléni esperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve 1611-ből. DIENES, Dénes (ed.): Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16. - 17. század. Budapest: Osiris, 2001. 198 EIORK, József: A Sáros-zempléni ev. esperesség története..., 35. 78
