Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - A református egyház területi igazgatásának kialakulása
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században A református egyház megalakuló elemei csakhamar az állami hatalom, egri püspök, de maga a lutheri teológusok, radikális reformációs irányzatok nyomásának és támadásainak lettek kitéve. A lutheránus, de úgyszintén a katolikus teológusokkal való hitviták leginkább a kényér vagy ostya használata, illetve a templomok belső díszítő elemei körül forogtak. Az ágostoni hitvallás támogatóival számtalan hitvitát rendeztek, melyeken a Tiszánin- neni teológusok is részt vettek. A leggyakrabban ezekre az összetűzésekre ott került sor, ahol egymás mellett működtek mindkét protestáns vallás gyülekezetei, elsősorban Kassán.173 De nemcsak a lutheri és katolikus egyház nehezítette a református egyház fejlődését a Tiszáninneni területeken. A református esperességek teológiai mint szervezeti egységére nézve az unitarizmus jelentette a legújabb veszélyt, mely Lengyelországból, de leginkább a közeli Erdélyből terjedt, amely abban az időben már állami vallásként volt elismerve. Az antitrinitarizmus egyik legismertebb hirdetője az első ungi esperes, Egri Lukács volt, aki egy teljes évtizedre eltávolította az esperességet a helvét hittől.l74A terjedő unitarizmus a református gyülekezetek számára két dolog miatt is volt nagyon veszélyes. Először is reálisnak mutatkozott egy esetleges „harmadik reformáció“ és a helvét gyülekezetek áttérése az unitarizmushoz (úgy, mint Erdélyben), másrészt a református vezetés passzivitása egy esetleges állami hatalom beavatkozását kockáztatta, mivel az unitáriusok ellen való harcban sokszor egységesen lépett fel a szak- ramentáriusok ellen is.175 Ez oknál fogva a Tiszáninneni szuperintendensek energikusan léptek fel a terjedő unitarizmus legcsekélyebb formái ellen is, és több kisebb zsinati tárgyalásnak lett a fő témája. Az egri mellett az unitarizmus irányzatához áttért Csanády Imre is, aki Kassán volt egy ideig pap. Az unitarizmus elleni harc vezető személyisége az abaúji esperes, Károlyi Gáspár lett.176 A 16. század utolsó negyedében tulajdonképpen befejeződött a Tiszáninneni református egyházkerület alakulásának folyamata és a következő időszakban egy viszonylag békés fejlődés kezdődött. A felső-magyarországi mágnások és nemesség támogatásával fokozatosan kialakult az új egyházi szervezet. A terület mezővárosaiból a református egyház fontos központjai váltak, továbbra is Sárospatakkal az élen, mely vezető szerepét leginkább a dinamikusan fejlődő református kollégiumnak köszönhette. 173 DIENES, Dénes: Evanjelicko-kalvínske vieroucné spory v 16. storocí v Hornom Uhor- sku. In: KÓNYA, Peter a kok: Konfesionalizácia na Slovensku v 16- 17. storocí. Presov : Vydavatel’stvo Presovskej univerzity, 2013, 130. 174 ZOVÁNYI, Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Budapest : A magyarországi református egyház zsinati irodájának sajtóosztája, 1977, 165. 175 Ezt tanúsítják az 50-es és 60-as évek törvényei. 176 DIENES, Dénes: A történelmi református..., 50-51. 71
