Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - A református egyház területi igazgatásának kialakulása

Kónya Annamária - Kónya Péter

Szikszó

nyéke) a varannói pap két vagy három, másik szlovák evangélikus lelkésszel igazgassa. Egyben minden említett lelkész aláírta az ún. felső-magyarországi hitvallást. A zempléni evangélikusok első ilyen gondnoka Mednensky András lett.170 A református és evangélikus gyülekezetek egyesítése közös igazgatás alá egészen 1663-ig tartott, akkor a felső-magyarországi vidéki esperesség kezdeményezésére a zempléni evangélikus á.h. gyülekezetek annak részévé váltak, mely azóta mint a sáros-zempléni evangélikus á.h. egyház esperességként működött.171 Az unió semmiképpen nem volt hitvallási, csak adminisztratív egyesítés. A létrejöttének okai máig sem teljesen tisztázottak; bizonyára ebben szerepet játszottak az illetékes gyülekezetek református földesurai, főleg a Báthoryak, de maga az evangélikus lelkészek is attól tarthattak, hogy kívül ne maradjanak mindkét egyház igazgatási egységein, hiszen nem voltak az evangélikus esperesség részei.172Az unió és a hozzá kapcsolódó vallási toleranciájában bizonyosan egyedi dolognak számított a két reformációs irányzat álladó versengése, a békétlenségek és az állandó hitvallási összetűzések idejében.

170 DIENES, Dénes: Zempléni vizitációk...., 439.

171 DIENES, Dénes: Zempléni vizitációk...., 440.

172 DIENES, Dénes: Zempléni vizitációk...., 439; DIENES, Dénes: A történelmi református..., 48.

70