Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A reformáció kezdete
Kónya Annamária — Kónya Péter így a szabad királyi- és a királyi bányavárosok polgárság az elsőt, és a Mohács előtt az egyetlen rendet képviselte, amely azonosította magát a reformációval. Teljesen másképpen hozzáállt a reformációhoz a nemesség és az arisztokrácia, több ok mellett, azért is, mert éppen a Jagelló-kor végén csúcspontot ért politikai a nemzeti nemesi és a mágnási párt között. így a nemesség zöme érthetően negatív álláspontot foglalt az idegen, ráadásul Németországból származó és a királynő által támogatott tanítással szemben. Más tényeken kívül, a nemesség pozícióját mutathatják meg az akkori országgyűlések által elfogadott törvénycikkek a reformáció követői ellen. Az első törvény Luther hívei ellen már az 1523-iki országgyűlés fogadott. Az 54-ik törvénycikk szerint a lutheránusokat és védelmezőit, mint a kacérokat és Szűz Mária ellenségeit a fej- és jószágvesztésre el kellett ítélni.20 Két évvel később, 1525-ben, még szigorúbb törvényt fogadott el az országgyűlés, amely mind a világi, min d az egyházi személyeknek rendelte el Luther követőit.21 Ezek a kemény törvények ellenére, viszont a reformáció gyorsan haladt az országban, s közben új híveit szerezte, egyre gyakrabban a nemesség és mágnások soraiban. Nem közvetlenül tanúskodik róla a lutheri prédikátorok működése a földesúri mezővárosokban (pld. Bán Tren- csén vármegyében), vagy az, hogy ezeket a törvényeket nem tartották be.22 Wittenberg Nagy, holott korántsem döntő (mint a régebbi irodalom állította) szerepet a reformáció folyamatában játszott le a mohácsi csata, amelyben a középkori katolikus egyház óriási veszteségeket szenvedett. A mohácsi harcmezőn mindkét érsek és a püspökök többsége is maradt. A török hadak még 1526 20 Corpus Iuris Hungarici. Tyrnavia: Typis academicis per Leopoldum Berger 1734, 384. 21 Ibidem 22 Erről az a valóság is tanúskodik, hogy a reformáció elfogadói illetve terjesztőivel szemben nem voltak ezek a törvények betartva. Az 1527-ben kivégzett libetbányai prédikátor és tanító esetét a legtöbb író kétségbe vonja, mások az elítélés okát a bánya felkelés részvételével magyarázza. 14
