Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A reformáció kezdete

Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században

I. Ferdinánd I. János

ősszel elpusztították a terjedelmes egyházi birtokokat, számos kolostort és templomot, úgy, hogy sok helyre az oszmánok távozása után sem jöttek vissza a papok. Hasonlóan több egyházmegye is püspök nélkül maradt, és a további török-ellenes háborúk csak növelték ezek számát. Több új püspök azután Bécsben tartózkodott, ahonnan csak nehezen igazgatta a távoli egyházmegye vallási életét. Számtalan egyházi birtok, s nemcsak az oszmán területen, már az egyháznak nem jutott el. Az egyházi birtokok a hódoltságon állami vagyonná vált, a királyságban viszont mindkét király (Ferdinánd és I. János) hadai fizetésére használták ki.23

Ennek ellenére azonban nem lehet a mohácsi csatát s következményeit a reformáció gyors terjedésének fő okának tartani. A magyar társadalom hasonló problémákkal küzdött, mint a német fejedelmességek, és a rendek része már korábban égetőnek érezték az egyház átalakításának szükségességét. Az obszervánd szerzetesek reform gondolatai befolyása alatt Dózsa György „kurucai” is saját egyházuk építésével kísérelték. A középkor végén főleg a szabad királyi városokban aránylag gyakran sor került az egyház-ellenes fellépésekre.24 Tekintettel a politikai helyzetre és a fent leírt történtekre, feltételezhető, hogy csak idő kérdése volt a reformáció a mágnások

23 KRISTÓ, Gyula - BARTA, János - GERGELY, Jenő: Magyarország története előidőktől 2000-ig. Budapest 2002, 240.

24 BODNAROVA, Miloslava: Reformáció vo vychodoslovenskych mestách v 16. storocí. In: Ulicny, Ferdinand (ed.): Reformácia na vychodnom Slovensku v 16. - 18. storocí. Presov : Biskupsky úrad Vychodného distriktu ECAV na Slovensku, 1998, 20 - 21.

15