Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
VIRÁGZÁS ÉS SZÉTSZÓRATÁS - A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN - Feszültségek és robbanások az iskola életében - a diáklázadások
40 A REFORMATUS KOLLÉGIUMA 17. SZÁZADBAN Pósaházi János dogmatikai műve Icájában, de őket nem szolgaian követi, hanem olykor velük vitatkozva fejti ki álláspontját. Pósaházi természetfilozófiája (Philosophia Naturalis) kifejezetten modern, felkészültségére jellemző, hogy 45 szerzőre hivatkozik művében. E munkából az is világos, hogy már nem csak a latin nyelvi képzésre és a teológiai felkészültségre helyeztek hangsúlyt, de a reáliáknak is helyet szorítottak a tananyagban. A Philosophia Naturalis alapján foglalkoztak a tér, hely, idő problémájával, a mozgás, az anyag kérdésével, az atomokkal, a világképpel. Előadást hallhatott a tanulóifjúság például az érzékelésről, a vérkeringésről, az idegek szerepéről az izmok mozgatásában. Pósaházi rendkívül termékeny szerző volt, 1653 és 1685 között mintegy harminc munkája került ki a sajtó alól. Az Igazság istápja több mint másfélezer oldal terjedelmű, hatalmas apologetikus mű, a református teológia felettébb alapos és részletes kifejtése a római katolikus támadásokkal szemben. Az ajánlásban Pósaházi elmondja, hogy „amaz Istenes erkölcsű és a Szentírásnak tudományában nagy mértékű” Baczoni Baló Menyhért halálát követően ő vette át a kátémagyarázatot az iskolában. Azt tapasztalta, hogy „mely nagy hasznára volna a Scholai ifjúságnak az anyai nyelven való cathecizálás”, többek között ezért írta latin helyett magyarul művét. Ez arra világít rá, hogy volt olyan tantárgy a pataki kollégiumban a kezdő tagozaton kívül is, amit magyarul tanítottak. Bár a pataki tanárok idejét és energiáit — különösen a Pósaháziét — a hitvitákkal terhes időszak erőteljesen igénybe vette, sok gondot fordítottak az iskolai színvonal emelésére. Ennek megítéléséhez figyelemre méltó adat, hogy a Comenius-időszakot követő mintegy másfél évtizedben - 1655 és 1672 között - 67 magyar diák iratkozott be Hollandiában a franekeri egyetemre, s ebből 36 tanult előzőleg Sárospatakon. A kollégium hatása a hazai szellemi életre szinte felmérhetetlen. Több száz gyülekezet lelkipásztori gondozását egykori pataki diák végezte. 1615 és 1671 között 855 diák távozott rektorságra, tehát valamelyik jó színvonalú mezővárosi gimnázium vagy falusi iskola vezetésére, s vitte magával azokat a hatásokat, amiket itt nyert. Valamivel több mint 70 százalékuk az iskola közvetlen vonzáskörzetében, Felső-Ma- gyarországon lett tanító, a többiek Erdélytől a Dunántúlig terjedő országrészekben töltötték be ezt a hivatást. Számosán jegyzőként a közigazgatásban, mások gazdasági tisztviselőként alkalmazták a gyakorlatban Patakon megszerzett tudásukat. Pósaházi gyakran vitázott a jezsuitákkal FESZÜLTSÉGEK ÉS ROBBANÁSOK AZ ISKOLA ÉLETÉBEN - A DIÁKLÁZADÁSOK Diáklázadáson nem fegyelmi kihágást értünk. Ilyenekkel telve volt az iskolai élet, hiszen az ifjúság — juventus ventus — minden korban hajlamos feszegetni a számára kijelölt kereteket. Zendülésen, lázadáson a jelen összefüggésben azt értjük, amikor az ifjúság önkormányzati joga és szabadsága csorbítása, illetve korlátozása ellen lépett fel, vállalva következetesen az esetlegesen kilátásba helyezett megtorlás következményeit is. A pataki zendülések még valami másra is felhívják a figyelmet. A zendülés akkor is kirobbant, ha az iskolai életben olyan természetű feszültség gyülemlett fel,
