Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)

ELŐSZÓ

Ahhoz az állomáshoz érkeztünk, amikor létrejöhet egy új szempontokat és az újabb eredményeket összegző szintézis.

Nem lényegtelen a történelmi keret megváltozása sem. 1989-től folyamatosan — bizonyos fokig - helyreállt a kollégium történeti szerkezete. A gimnázium ismét egyházi tulajdonba került, 1991-ben megnyitotta kapuit a Teológiai Akadémia, 2004-ben a református általános iskola. Olyan változások mentek végbe az intézmény életében, amikor érdemes és szükséges a múlt értékeit rendszerezni.

Kötetünk nem törekszik minden ponton tudományos újdonságok közlésére, illetve a szakirodalom minden megállapításának alapos, kritikai felülvizsgálatára. A szerzők saját kutatási területükre, korszakukra vonatkozóan ezt nyilván megtették, de elsődleges szándékuk mégis az volt, hogy egységben láttassák a kollégium lassan félezer esztendős történetét. Nem fogunk minden vitás kérdést tisztázni — többet még fel sem vetünk. Ugyanígy maradnak olyan kérdések, amelyekre nem adunk választ, jóllehet alapos levéltári kutatással talán megadhatóak lennének a feleletek. Ez a szélesebb közönségnek készült, a tudományos ismeretterjesztés műfaját megcélzó munka a szerzők számára is fontos tapasztalattal szolgált: megmutatta, hogy hol vannak olyan üres foltok, amelyeknek tisztázásához hosszú évek elmélyült vizsgálódása szükséges még.

Ennek dacára is reméljük, a T. Olvasó is hasonlóan izgalmasnak, tanulságosnak találja a pataki kollégium történetét, mint amilyennek mi megismertük az elmúlt évek során.

A közvetlen indíttatást a kötet munkálataihoz a kollégium öregdiákja és régi mecénása, az Amerikai Egyesült Államokban élő Halmi Róbert adta meg, amikor nagylelkűen biztosította a könyv megjelenésének anyagi feltételeit.

A Linzbauer József által festett álkupola a Nagykönyvtárban

ELŐSZÓ