Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
Dienes Dénes: PROTESTÁNS ISKOLA A 16. SZÁZADBAN - Sárospatakról röviden
A PROTESTÁNS ISKOLA A 16. SZÁZADBAN SÁROSPATAKRÓL RÖVIDEN A középkori Magyarország összeomlott 1526-ban a mohácsi csatamezőn. Az ezt követő vajúdásból kettős királyság született, majd pedig 1541-ben az ország három részre szakadt, miután a török elfoglalta a fővárost és az ország középső területeit. Sárospatak nem került török megszállás alá, a város életében a 16. század mégis nagy változásokat hozott. A törökkel vívott mohácsi csatában hősi halált halt Pálóczi Antal birtokából hosszú küzdelem után Perényi Péter tulajdonába került. Perényi 1534 és 1541 között nagy építkezéseket hajtott végre, melynek során elkészült a külső és belső vár. Perényi Péter fia, Gábor halálát (1567) követően a város a kincstár kezébe került, majd Dobó Ferenc birtoka lett. A városkát a Bodrog folyó választotta ketté. A bal parton fekvő Kispatak lényegében jobbágyfalu volt. Nagypatakon állt a keresztelő Szent János nevére szentelt plébániatemplom. Ezt övezte a fallal körülvett temető. E központtól délre és északra helyezkedtek el a tehetősebb polgárok és nemesek részben emeletes kőházai, alattuk boltozott vagy a kőzetbe vájt pincékkel. A központtól távolabb épültek fel a jobbágyok, szőlőmunkások és kővágók többnyire fából épült házai. Sárospatakon 1549-ben 70 jobbágy portát írtak össze. Ez a szám megfelel 400- 500 lakosnak. Félszázad múltával Nagypatakon 175, Kispatakon pedig 142 ház állt. A növekedés jelentős, a lakosok száma mintegy 1500-2000 főre tehető. A hegyaljai városkában igen gazdag egyházi élet folyt a középkorban. A jelentős jövedelmű plébánia mellett domonkos- és ferences kolostorok működtek egy-egy templommal. Rendházuk volt a klarissza apácáknak, és megépült a ferences harmadrend közösségében élő kegyes nemesasszonyoknak, a begináknak a közösségi háza és Szendélek kápolnája. Az iskolázásról rendelkezésre álló források alapján kijelenthető, hogy annak színvonala magas volt, messze vidékekről vonzott ide diákokat. A mátészalkai származású Szálkái László, későbbi esztergomi érsek (1524-1526), Kisvárdai János tanár vezetésével tanult Patakon 1489-1490-ben. Diákköri füzeteinek gyűjteménye fennmaradt (Szalkai-kódex) és bizonyítja, hogy jelentős műveltséget lehetett szerezni ebben az iskolában. Csillagászattal, orvoslással, klasszikus verseléssel, családjoggal, ékesszólással és zeneelméleti kérdésekkel kapcsolatos tananyagra következtethetünk Szálkái diákköri jegyzetei alapján. Szalkai-kódex - zeneelméleti jegyzet
