Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
VIRÁGZÁS ÉS SZÉTSZÓRATÁS - A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN - Comenius Sárospatakon 1650-1654
értékelték, hogy a teológiára nézve Patakot a leghíresebb hazai iskolává fejlesztette. Mivel a fejedelemasszony és Zsigmond herceg is elkötelezett puritánus volt, ez a szellem vált uralkodóvá, méghozzá a református ortodoxiába ágyazottan és nem azt felváltva, a kollégiumban. Tolnai ugyanakkor azok között volt, akik kezdeményezték Comenius meghívását Sárospatakra. 35 COMENIUS SÁROSPATAKON 1650-1654 Comenius Jan Amos, (Komna?, Nivnice?, Uhersky Brod?, Morvaország, 1592. márc. 28. - Amsterdam, Németalföld, 1670. nov. 15.). Morva teológus, filozófus, pedagógus, „a népek tanítója”. Komna községben töltötte ifjúságát. Nevét humanista szokás szerint latinos formában e helységről vette. Milada Blekastad fedezte fel Comenius egyik munkájában, hogy őseinek családi neve Szeges. Ennek nyomán a kutatás kiderítette, hogy apja Szeges Márton molnármester volt, a morvái gyepűre (határra) telepített magyarok leszármazottja. Sárospatakon írt tankönyveinek lapjairól össze lehet gyűjteni Comeniusnak a magyar nyelvre vonatkozó megjegyzéseit. Jól ismerte nyelvünket, sokat írt annak sajátosságairól. Pataki beköszöntő beszédében nem puszta humanista fordulat volt, amikor így szólt: O, mi Hun- gari, dilecti mei Hungari, Hunni; dilecta Hungara gens! (O, magyarjaim, kedves magyarjaim, hunjaim, kedves magyar nemzet!) Ugyanakkor egyes munkáiban kemény, elmarasztaló kritikát is megfogalmazott a korabeli magyarországi állapotokkal kapcsolatban. Nem vitás, hogy a modern pedagógia megalapozójának morva öntudata szilárd volt, de magyar származásának emlékét is őrizte. Csehországi tanulmányait követően Németországban (Herborn, Heidelberg) járt egyetemre. Előbb tanító, majd lelkész lett, aki gyülekezetét a méhészetre is megtanította. A fehérhegyi csata (1620) után megfosztották lelkészi hivatalától, a császári zsoldban harcoló spanyolok faluját teljesen elpusztították. Hitsorsosaival az akkor Németországhoz tartozó Lissa-ba menekült (Leszno, Lengyelország). Itt írta első didaktikus műveit, közben a cseh testvérek egyháza nemzetközi támogatásáért fáradozott. 1647-ben püspökké választották. I. Rákóczi György fejedelem meghívta Gyulafehérvárra, de Comenius ezt nem fogadta el. Hosszú előkészítés után 1650-ben Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi Zsigmond hívására azonban Sárospatakra eljött. A fejedelemasszony évi hatszáz forint készpénzt és teljes ellátást biztosított számára. Ez a jövedelem kétszerese volt az akkori sárospataki iskola vezető tanára fizetésének. Comenius 1650. november 24-én mondta el beköszöntő beszédét az iskola nagy előadótermében De cultura ingeniorum oratio (A tehetségek kiműveléséről) címmel. Beszédének lényege a művelt nép jellemző vonásainak felvázolása és az az út, ahogyan erre az állapotra a magyarok is eljuthatnak. Ennek lehet fontos eszköze a megreformált pataki iskola. Négy nappal később a Könyvekről, az értelmi képzés fő eszközeiről címmel ismét előadást tartott. Az előadás tulajdonképpen módszertani elemzése volt a rendszeres olvasásnak, illetve az olvasás általi tanulásnak. Karácsony előtt már készen volt a pánszofikus iskola tervezete, melyből három nyelvi osztály valósult meg. 1651. január 18-án ki is nyomtatták De reperta ad authores latinos prompte legendos Comenius
