Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
SZELLEMISÉG ÉS HANGULAT - Egy új koronaékszer: az Angol Internátus
KÜZDELEM A PERIFÉRIÁRA SZORULÁS ELLEN 178 Maller Sándor és tanítványai- Teleki Miklós, Szemere Pál, Csutorás Iván, Shirley John- az Angol Internátus lakóinak egyenruhájában 1940 körül internátus épületét. Ezt a tanévet már angol tagozatos első és ötödik osztállyal kezdte a gimnázium, tehát az épületet két csoportnyi diákkal legalább részben be is lehetett népesíteni. Az angoltanítást egy lényegében pályakezdő latin-angol szakos tanárra, Szabó Gyulára bízták. A fokozatos építkezés jegyében háromra nőtt az angol szakos csoport létszáma. A’30-as évek végén Héthy Lajos és Maller Sándor (előbbi 1937-től, utóbbi 1938-tól) tanított Szabó Gyula mellett az internátusbán. Az első perctől kezdve két angol anyanyelvű tanárt is alkalmazott az iskola, így ún. társalgási órán gyakorolhatták a magyar anyanyelvű angoltanártól elsajátítottakat. A latinoktatásból gyökerező, hagyományos fordító módszert azonban nemcsak ezzel haladták meg, hanem az időbeosztással is. Az angol ugyanis olyannyira súlyponti elem volt e sajátos iskolatípusban, hogy naponta két órát szenteltek ennek, méghozzá következetesen ragaszkodva ahhoz, hogy napi egy-egy órát töltsenek a diákok a magyar és az angliai tanárukkal. A tagozat minden évfolyamon heti hat órát biztosított az angol nyelvi és irodalmi felkészítésre. Végig központi jelentőségű feladatnak tekintették az önálló szövegalkotás képességének kialakítását, tökéletesítését. Ezt pedig következetesen az angol kultúra megismertetésével kötötték össze. így már a második tanévben angol és skót tündérmeséket ismertek meg a diákok, idősebb fejjel pedig Anglia társadalmára, történetére, művészeteire vonatkozó olvasmányok alkották a nyelvi-irodalmi törzsanyagot. Az utolsó gimnáziumi évre az összes meghatározó angol író munkásságával és műveivel megismerkedtek. Az ötödik gimnáziumi esztendőre érték el azt a fejlettségi szintet, hogy egyes tantárgyakat (világtörténelem, földrajz, természetismeret, filozófia) angolul tudjanak tanulni. Az Angol Internátus esetében szakítottak azzal a hagyománnyal, miszerint a tankönyveket leginkább a helyi tanárok állítják össze. Ehelyett Svájcból, Németországból és Angliából szerezték be a szükséges könyveket és segédleteket. Mind a képzés tantervét, mind pedig a tankönyvek beszerzését a VKM külön rendeletben engedélyezte a patakiak számára. A különleges státushoz tartozott, hogy Angliából rendszeresen érkeztek az internátusba folyóiratok, illetve az angol nyelvű rádióadásokat is tudatosan ajánlották a diákok figyelmébe. Egy-egy pataki diák tanulmányai utáni jutalmul Angliába is kiutazhatott. Mindezekkel az eszközökkel céltudatosan arra törekedtek az iskola vezetői, hogy ne csak egy nyelvet, hanem egy kultúrát is elsajátítsanak a tanulók. Hogy ők gentleman-né váljanak, a Bodrog-parti Athénba pedig egy csipetnyi Oxfordot csempésszenek. Az internátusba kerülés különös gondoskodást is jelentett egyben. A szülőknek kiküldött tájékoztató szerint a felvett diákoknak lényegében csak a ruháikat és némi írószert kellett magukkal hozniuk, minden mást helyben kaptak. Az egységesség elvét szem előtt tartva még az étkezőeszközöket is az intézmény bocsátotta a rendelkezésükre. Ennél fontosabb volt, hogy á taneszközök és az étkezés is együtt járt az internátusi tagsággal. Külön kiemelték, semmi szükség arra, hogy élelmet küldjenek a szülők gyermekeiknek. Ha valamilyen ünnepi alkalomból mégis hoztak magukkal némi süteményt, azt kötelesek voltak asztaltársaikkal megosztani. A vadonatúj, há-
