Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
SZELLEMISÉG ÉS HANGULAT - Egy új koronaékszer: az Angol Internátus
Az egykori Alma Mater szolgálatában - a pataki öregdiák mozgalom A volt pataki diákok összefogásának ötlete az I. világháború idején, a Sárospatakot Oltalmazó Liga égisze alatt fogant meg. Az 1916-ban kezdődött szervezkedés a következő év őszére vált realitássá. A megalakulást 1917 szeptemberében készítette elő egy munkaértekezlet. Többek között Szánthó Gyula, Rácz Lajos, Trócsányi József és Moskovits Mór részvételével megállapodtak a mozgalom céljáról, a iskola és a város támogatásáról, a diákok szellemi közösségének elősegítéséről. Az alapszabály elfogadására néhány hét múlva, december elsején került sor. A Szinyei Gerzson elnökletével ónálló sárospataki bizottságot, valamint irodalmi szakosztályt működtető, hivatalos lap indítását tervező mozgalom első akciója sikertelennek bizonyult: hiába szerveztek az egykori növendékek gyűjtéseket, jótékonysági alapon budapesti társasvacsorákat, a jogakadémia megszüntetését nem tudták megakadályozni. Ennéljóval kisebb volumenű, mégis komoly jelentőségű kezdeményezéseket tudtak sikerre vinni, így például világháborús emléktábla állítását ösztönözték, Panka Károly fellépésére elkezdték gyűjteni a pataki diákvilág páratlan gazdagságú anekdotakincsét, kiadványokat publikáltak meghalt tanárok emlékére. A '20-as évek végén aztán igazán aktív korszakába lépett a mozgalom. Delegációkat küldtek különböző folyó ügyekben a kormányhoz, majd pedig oroszlánrészt vállaltak a 400 éves ünnepély előkészületeinek szervezéséből. Az egyrefontosabbá válást a földrajzi terjeszkedés is jelezte. Az eleinte csak afővárosban és helyben aktív egyesület az 1930-as évtizedben debreceni, nyíregyházi és miskolci tagozattal gyarapodott. Sőt különböző helyi lapokon keresztül céltudatosan igyekeztek a szervezet eseményeiről a határon túli öregdiákokat is értesíteni. Nem véletlen, hogy egy korabeli „szaklap", a Vén Diákok Lapja egyedülálló szervezettséggel és intenzív élettel jellemezte a szövetséget. Nem túlzás azt állítani, hogy a „PADOST."példát mutatott az ország más helyein szerveződő diákszövetségek számára. A négyszázados ünnepségre 1931. szeptember utolsó és október első napján került sor. Az iskolai kiállítással, a Kazinczy- és Lorántjfy Zsuzsanna-szobor avatásával, alkalomhoz illő színdarabbal, az öregdiákok díszvacsorájával, ünnepi istentisztelettel és nem utolsósorban a kormányzó ünnepifogadásával gazdagított programon 1400 hivatalos vendéget fogadott az intézmény. A táncmulatsággal záródó rendezvény talán legnagyobb hatású eleme az Angol Internátus felavatása volt. Ezen a két napon az öregdiák mozgalom el is érte történetének első csúcspontját. A következő esztendőkben rendszeresen visszatérő panasz volt Panka Károly elnöktől, hogy súlyosan leromlott a tagdíjfizetési morál, sőt 1934-től elkezdődött a tagság létszámának lassú apadása. A felolvasóesteket, emléktábla-avatásokat továbbra is rendszeresen szervező szövetség 1937. évi nyári rendes közgyűlése már úgy maradt el, hogy azt az év folyamán nem pótolták. Panka 1939 novemberében mondott le az elnökségről, mondván, nem tudta megvédeni az egyesületet a széthullástól. A valóság azért ennél kedvezőbb volt, hiszen ha az egyesület nem is nyerte vissza régi vitalitását, a rendszeres szervezeti élet helyett azért a következő évtizedben minden június végén sikerült öregdiák találkozót szervezni Sárospatakon. E félelmeket és ellenérzéseket, valamint a budapesti anyagi és tartalmi ellenvetéseket közös erővel győzték le az ügy támogatói. Klebelsberg legfőbb szövetségesévé Patakon Elekes Imre gimnáziumi igazgató, Farkasfalvi Farkas Géza főiskolai világi gondnok és Janka Károly főiskolai lelkészi gondnok, az egyházkerület részéről pedig Dókus Ernő világi főgondnok vált. De a legkomolyabb támogatást mégis egy új szerveződés, a Pataki Diákok Országos Szövetsége biztosította, hiszen ennek olyan nagy tekintélyű öregdiákok voltak a tagjai, mint az Országgyűlés Könyvtárának igazgatója, Panka Károly, vagy az akkor már igazságügyi főtisztviselőként Budapesten szolgáló Finkey Ferenc. Az Angol Internátus alapítása körüli tárgyalások intenzív szakasza 1929-re tehető. A következő évben megkezdődtek az induláshoz feltétlenül szükséges építkezések. 1931. október elsején a jubileumi ünnepségsorozat keretében avatták fel az „Patak Nagyasszonya” - Lorántffy Zsuzsanna szobrát a Vallási és Közoktatási Minisztérium állíttatta az Angol Internátus megnyitása évében. Hon/áth Géza alkotása
