Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
SZELLEMISÉG ÉS HANGULAT - A kollégiumi tanítóképzéstől a Sárospataki Állami Tanítóképzőig
Patakra. Azt megelőzően az 1848-as alkotmányos mozgalom egyik szellemi vezére volt, aki hírlapírói ténykedésével, publicisztikáival széles körben ismertté vált. Aktívan részt vett a pesti forradalmi eseményekben és a szabadságharcban. Szemere Bertalan őrá bízta 1849-ben a kormány lapjának szerkesztését. Emődy nyelvtudása, politikai és jogi felkészültsége, kapcsolatrendszere — barátja volt a későbbi miniszter- elnök Tisza Kálmán magántanárának, Kemény Zsigmond írófejedelemnek -, s nem utolsósorban szilárd nemzeti érzelmei, hazafiassága révén egy csapásra ismét fontos szellemi központtá tette Sárospatakot azzal, hogy ideköltözött a fővárosból. Korábbi, túlnyomóan gyakorlati jellegű munkáját tudós feladatokra cserélte. Emődy eredetileg ügyvéd volt és újságíró - rövid idő alatt mégis igazi tanárrá alakult át. Kövyhez hasonlóan egyszerre tartotta fontosnak a gyakorlatias képzést és a vallásos—hazafias nevelést. Tudóssá azonban már nem igazán fejlődött. Egyedül magánjogi tankönyve érdemel említést, a korábban oly termékeny publicista és hírlapíró a katedra kihívásait tanulva elszokott a rendszeres írástól. 1891. április 11-én jelentette be visszavonulási szándékát. Az elvileg szeptembertől kezdődő nyugdíjas éveket azonban már nem érhette meg: a bejelentés után két nappal meghalt. Emődy közvetlen munkatársai közül kiemelkedett Antalfi János és Nemes Ferenc. Az egykori pataki diák Antalfi János (1828-1885) húsz éven át szolgálta egykori iskoláját. Előbb 1857-1862 között a gimnáziumban, majd Emődy jobb kezeként. A büntetőjogot, váltó- és kereskedelmi jogot adta elő — a váltójogról publikálta egyetlen tankönyvét is. Nemes Ferenc (1834-1898) szintén Patakon tanult teológiát és jogot. Előbb a tanítóképzőben tanított, majd egy év múlva a csurgói gimnáziumba került. 1862-ben költözött vissza a Bodrog partjára - előbb ugyan gimnáziumi tanárnak, de ottani helyét el sem foglalva a jogi intézetbe került. Jogtanárként ugyan nem publikált, ám ő igazgatta a sárospataki népbankot. A főiskolán belügyi politikát, a magyar királyság és az osztrák császárság statisztikáját, jog- és államtudományokat adott elő. Mellettük az egyháztörténész Warga Lajos (1835-1900) protestáns egyházjogi, Bihari Imre észjogi és Orbán József (1818-1896) alkotmány- és jogtörténeti stúdiumai érdemelnek említést. A jogakadémia berkein belül az 1880-1890-es években végbemenő szellemi fordulat zökkenőmentesen, evolutív módon zajlott le. Még bőven Emődy aktív korszakában kezdte meg ugyanis a működését két, a következő generációt vezető jogtanár: Ballagi Géza és Szánthó Gyula. Ballagi Géza (1851-1907) a pataki jogászképzés harmadik igazán nagy tanára Kövy és Emődy után. A pesti református teológia tanárának fiaként a fővárosban tanult jogot. Nehéz szívvel fogadta el a távoli kisváros főiskolájának meghívását, de a pataki szellemnek köszönhetően hamar megszerette az ottani életformát. Igazi tanáregyéniség volt, színesen, boldogan tartotta előadásait, amelyekre nagy örömmel ültek be a hallgatók. Hatalmas munkakedv jellemezte. A magyar politikatörténet közismert kutatójaként, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként nemcsak tanította tárgyait (politikatan, nemzetgazdaságtan, pénzügytan), hanem nagy erudícióval publikálta szaktudományos műveit és kiterjedt közéleti tevékenységet fejtett ki. Mintegy négyezer darabból álló, páratlan állományt gyűjtött össze a Magyarországon 1790 után megjelent politikai röpiratokból. Szenvedélyesen foglalkozott a politikatudománnyal. A poltikai irodalom Magyarországon 1825- ig (Budapest, 1888), Az 1848: XX. törvénycikk a történelem világánál (Budapest, 1903.), vagy a Szilágyi Sándor által szerkesztett Magyar Nemzet Története sorozat kilencedik köteteként megjelent A nemzeti államalkotás kora 1815-1847 (Budapest, 1898.) című kötetei máig megkerülhetetlen alapművei történet- és jogtörténetírásunknak. 143 SÁROSPATAKI FÜZETEK. PR0T1STANS IS »UMTOS MM miaiz és sí mis, todosAht Is ihodalqk itaiiu-<#»KIADJÁK: * SARASRA!AKI IV. Itt. FŐISKOLA TANÁKAI. SZERKESZTI. ANTALFI JÁNOS, tát« SfTTM . iofkoir. HATODIK ÉVFOLYAM. IMS. SÁROSPATAK NYOMTATTA FORSTER R. A R1T rÓHKOU RtTttYlL. Antalfi János vette át Erdélyi Jánostól a Sárospataki Füzetek szerkesztését
