Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselőinek javadalmazása a 16-17. században Pastoris Reditus
A másik dolog pedig, hogy bocskorpénz a bábának járt. A vizsgált jegyzőkönyvekben a bocskorpénz lelkészi javadalmi tételként szerepel. A 17. században Felső-Zemplénben szláv és magyar protestáns gyülekezetek közös egyházigazgatási keretben éltek. Ez azért is különleges, mert két protestáns gyülekezet egymással sok esetben kemény harcot vívott. Ugyanis a németek és a szlovákok az Ágostai Hitvallás tanai alapján, a magyarok a helvét tanok alapján szervezték meg gyülekezeteiket. Itt Zemplénben a 17. században együtt a két felekezet, közös egyházigazgatási keretben. Az 1597-ben létrejött Uniót 1662-ben a sátoraljaújhelyi zsinaton megerősítették. A varannói lelkészt nevezték ki a szláv lelkészek elöljárójává. A jegyzőkönyvek tudósítanak bennünket arról is, hogy ezek a gyülekezetek nem magyar ajkúak voltak, az egyházlátogatási jegyzőkönyveket is latinul jegyezték fel. Anyaegyházak voltak: Varranó, Izsép, Sókút, Csáklyó, hozzájuk tartozott két filia. További gyülekezetek: Nagydamasa, Dobra, Agyagos, Magyarizsép, Szacsúr, Polyánka. Különleges szokásokkal, hagyományokkal, lelkészi jövedelmekkel találkozunk: Solyanka —> [S%k. Secovska Polianka], Zemplén vm.: „Keresgéléstől kenyér és tyúk, 3 dénár. Esketéstől 2 dénár. A vendégek egy dénárt adnak. Ha más faluból való, a bocskorokért 40 dénárt tartozik adni. ”160 Szacsúr —[Safe. Sacurov], Zemplén vm.: „A% esketésért annyi pén^t fizetnek, amennyibe egy boakor kerül. ”161 Agyagospatak —> [S%k. HlinnéJ, Zemplén vm.: „Esketésért annyi pénzt kell adni. amennyibe egy boakor kerül. Ha a boakor 1 forintból jön ki, egyet ad. Ha a boakor 24 dénárbóljön ki, annyit fizet. ”,C2 A bocskorpénzt esketéskor kapta a lelkész. Kapcsolat lehet a paptánc és a bocskorpénz között. Elképzelhető, hogy a paptánc a bocskorpénz maradványa. A szokás átalakult pénz helyett természetbenivé. Különösen itt, Északkelet-Magyarországon a paptánc sokáig szokásban volt. 1985-ben Makkoshotykán esketés után a lelkésznek még eljárták a paptáncot. lfiü SRKLt. Kgg. I. 3/a. 103. 161 SRKLt. Kgg. I. 3/a. 105. 102 SRKLt. Kgg. I. 3/a. 183.
