Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselőinek javadalmazása a 16-17. században Pastoris Reditus
Temetési stóla Tudjuk azt, hogy az Árpád-korban még sok falunak nem volt temploma, így ezeknek a falvaknak a halottak a templomos falvak temetőiben kellett eltemetniük. A középkorban a temetők a templomok mellett voltak, ezeket cinteremnek hívták. A sírok közé gyümölcsfákat ültettek. Erről külön említés történt a Rázás kertnél, ugyanis a gyümölcsből származó jövedelem megillette a Prédikátort, aedilist, iskolamestert vagy a harangozót. Ez helyi szokás szerint változott. A 16-17. századból kétféle temetési rendről kapunk híradást. Az egyik az egyszerű vagy énekszós temetés, a másik pedig a prédi- kációs temetés. A pusztán énekszós temetést gyakran az iskolamester végezte. A temetési stóla összege úgy is változott, hogy a halott felnőtt volt-e vagy fiatal lánygyerek. Harmac —» [6%k. Chrámec], Gömör vm. 1608: temetéstől egy kenyér s három pén% ára pecsenye, (későbbi betoldás: A pecsenye egy tyúkká változott) Ha lány hal meg, egy kendő. ”163 Több gyülekezet esetében hangsúlyozzák, hogy lánygyermek temetésekor egy kendőt, vászonkendőt kell adni. Fontos volt, hogy a lelkész hányszor prédikált a halott felett, és a halottat át kellett-e vinni más faluba. Kereknye —» /TJ.Koritnyam], Ung vm. 1619: „Halott temetéstől, ha kétszer prédikál a Minister, 32 dénár. Ha egyszer, 16 dénár. Ha csak énekel, 8 dénár. Harmada ebeknek a Mesteré. Hosgu Menőről, ha halottat honnak s elébe megy, 8 dénár. Ha prédikál, 16 dénár.”164 Kereknyének a filiája volt Hosszúmező. A temető azonban Kereknyén volt, így a halottat oda kellett vinni. A temettető család anyagi helyzetétől függött, hogy a lelkész átment-é a másik gyülekezetbe és ott is, itt is prédikált, esedeg a halottas menet elé kiment, vagy énekszóval kísérték az elhunytat a temetőig. A vizitációs jegyzőkönyvekben több gyülekezetnél hangsúlyos, ha vasárnapra, szerdára vagy péntekre esik a temetés, akkor nem adnak a hívek temetési stólát a lelkésznek és az iskolamesternek, mert egyébként is lenne istentisztelet a gyülekezetben, ott prédikálnia kellene. Temetés alkalmával elmaradt az istentisztelet, pontosabban, az istentisztelet helyett volt a temetés. A radostyáni gyülekezetből arról kapunk '« SRKLt. Kgg. II. 6. 23. 164 SRKLt. Kgg. IV. 5. 10. 74
