Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselőinek javadalmazása a 16-17. században Pastoris Reditus
S^alóc —> [S^k. Slavec], Gömör vm. 1657: ,,A falu káposztás kertje köpött vagyon káposztának és hagymának valófold. ”14’ Mind a fokhagyma, mind a vöröshagyma legrégebben termesztett fűszer- és zöldséggyümölcsünk. A középkortól folyamatos a termesztésük. A vizsgált időszakban nagy mennyiséget fogyasztottak az emberek, így természetes, hogy lelkészi javadalomként is szerepel. A fokhagyma nagy szerepet játszott a magyar népi hitvilágban is. Rontáselhárító szerepe, gyógyító ereje, az emberi élet fordulópontjainak alkalmain megjelenő funkciói és az állatok megóvásában nyújtott varázsló funkciója ősi gyökerekből eredően mind máig fellelhető a népi kultúrában. A dinnyeföldeket az egyházlátogatási jegyzőkönyvek az 1600- as évektől említik lelkészi javadalomként. Hazánkban már aló. században virágzott a termesztése. Lippai János könyvében külön foglalkozott a dinnyetermesztéssel. Poroszló, Heves vm.: „Dinnyefóld szántással is tartoznak”141 142 * a gyülekezet tagjai a lelkésznek. Hejőszplonta, Borsod vm. 1641: „Kendetfóld egy hold, dlnnyefóld egy. ”l4} A kenderföld is javadalmi tételként szerepel. Telkibánya, Abaúj vm.: „Mikor a Papsághoz tartoK? kenderfóldeket vagy az úr vagy a község beveti, tehát a magvas kenderből tized jár, de a pazkonczp kenderből nem jár. ”144 A kender kétlaki növény, vagyis a hímvirágos és a női virágos egyedek külön növények. A kétlaki növény virágos szálai hamarabb beérnek, és a porzás megtörténte után ezeket az alacsonyabb anyakender közül ki- húzgálják. A mag beérése után az anyakendert is kinyűvik, és ugyanúgy dolgozzák fel, mint a virágosat. A vizitációs jegyzőkönyvekben a virágos kendert nevezik paskoncza kendernek. Ez magot nem hozott, így nem tartották olyan értékesnek. A virágos kender finom alapanyagot biztosított, a magvas erősebb volt, durvább, kötelet és zsákvásznat, ponyvát is tudtak belőle készíteni. Szalóc —> [Szk. Slavec], Gömör vm. 1657: ,jAinden kenderből három kéve kendert adnak, a két kévét szabadosán elválaszthatja, akár a paszkoncájából, akár a magvasból. Ha egyik feléből kettőt vészén, a másikból egget. ”'45 141 SSRKLt. Kgg. II. 6. 314. 142 SRKLt. Kgg. II. 6. 126. 145 SRKLt. Kgg. II. 6.165. 144 SRKLt. Kgg. V. 15.
