Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselőinek javadalmazása a 16-17. században Pastoris Reditus
Szent Mihály adója Vizsoly, Abaúj vm..: ,^4y úr aduja Szerit Mihály aduja testen minden egészhely után kétforintot, nyolcvannyolc fényt. Mely nyolcvannyolc fényből a Prédikátornak tiyedik pényjárjövedelműi A kétforintból fedig nem jár. ’%4 A szentek tiszteletének gyökerei a középkorba nyúlnak vissza, majd helyet kaptak a naptárokban. Hazánkban különösen jelentősek voltak a magyar szentek ünnepei és azok a napok, melyek kapcsolódtak valamely munka megkezdéséhez vagy befejezéséhez: Szent György napja (április 24); Szent Mihály napja (szeptember 29); Szent Márton napja (november 11). Ezeken a napokon a földesúrnak ajándékot vittek, vagy pénzt adtak. Számos gyülekezetben ennek az ajándéknak meghatározott része lelkészi javadalomként szolgált. Szent Mihály napkor vitt adomány lett Szent Mihály adója. Magyarországon a temetők és a temetés védőszentjeként is tisztelték Szent Mihályt. Temetőknek, cintermeknek, harangoknak, sírkamráknak volt a védelmezője. A protestáns gyülekezetekben is megmaradt évszázadokon át a hatása kultuszának. Gondoljunk Szent Mihály lovára, amely halottszállító saroglya, és a reformátusok hosszú időn keresztül használták.84 85 * 87 Ezt kiszorította a halottaskocsi. Szent Mihály lova nevet kapta számos református gyülekezetben a halott felravatalozásához használt két darab lóca. A sárospataki diákokat is nevezték Szent Mihály lovainak, amikor temetések alkalmával a koporsót vitték. Sárosfatak, Zemplén vm.: ,A Syent Mihály adója egésyen a Pataki Prédikátoré, egy helyről ha hárman laknak rajta is, negyven fény. Sátoraljaújhely, Zemplén vm.: ,,Minden ember Syent Mihály napra egy-egy tyúkot ad. ’s7 Szent János adója A sátoros ünnepeket — karácsony, húsvét, pünkösd — egészen a 18. század végéig háromnapos ünnepként tartották Magyarországon. A karácsonyi ünnepkörben még több hagyomány is megmaradt. Szentestétől egészen aprószentek napjáig. A kántálás, betlehemezés, a regölés, 84 SRKLt. Kgg. V. 15. 85 Takács Béla: A Szent Mihály lova. In.: RL 23. évf. 1979. 44. 8fi SRKLt. Kgg. I. 3/a. 30. 87 SRKLt. Kgg. I. 3/a. 37. 54
