Thomas Fremperger: Historia Translationis Tunicae Jesu Christi (Budapest - Sárospatak, 2007)
W. Salgó Ágnes: Jézus Krisztus tunikája
levő szigeten, bizonyos Boldog Margit-kolostorban áhítattal és alázattal tisztelik. Határozottan kérték a nevezett kolostor szüzeit, hogy nekik ezt a tunikát méltóztassanak megmutatni, mondván, hogy semmi szín alatt el nem távoznak a templomból, amíg ezt az ott elhelyezett tunikát nem látták.”11 Hosszas keresés után az apácák végül megtalálták az ereklyék között a tunikát rejtő ládikát, s nagy lett az öröm, amikor kinyitották. Az esemény pontos dátumát is megadja Fremperger: 1412. június húszadikán történt. S ettől kezdve a tunikát magyarok és más nemzetiségűek is nagy tisztelettel övezték, s mint az elején idéztük, maga a szerző is látta a levágott ruhaujjat Boldog Margit kolostorában V. László uralkodása idején, illetve a tunikát 1474-ben Kölnben, II. Frigyes császár és fia, Miksa főherceg kíséretének tagj aként. A történetben szereplő Boldog Mária Magdolna tiszteletére szentelt Fehér Úrasszonyok kolostora Köln egyik leghíresebb rendháza volt, melynek legfőbb nevezetessége egy feszület volt, amely a hagyomány szerint az egyik apáca cellájának csupasz falából nőtt ki élő faként, s a kereszt és a rajta függő Krisztus alakját formázta. A kolostor évszázadokig fennállt, az 1820-asévekben bontották le.12 Az is tény, hogy Kálmán herceg oldalán templomos lovagok is harcoltak a tatárok ellen a muhi csatában. Aforrások szerint a lovagok mesterükkel együtt az utolsó emberig elestek, Kálmán is csak nehezen tudott elmenekülni, s ekkor szerzett sebesülése okozta később a halálát.1' A német lovagok tatárok elleni magyarországi harcairól vatikáni levéltári dokumentumok is tanúskodnak.14 Arról is van tudomásunk, hogy II. Ince pápa 1247-ben felszólította a német lovagrend nagymesterét, hogy segítse a magyar királyt a tatárokkal szemben.15 A tatárdúlás után még évtizedekig rettegtek a magyarok az újabb támadásoktól, ezért IV. Béla a lovagokat az ország legveszélyeztetettebb keleti részére telepítette le, oda, ahol a tatárok korábban betörtek, s kedvezményekkel, földadománnyal az ország védelmére kötelezte őket.16 Tehát valamelyik lovag hősies helytállásáért külön ajándékot is kaphatott az uralkodótól. IV. Béla király Szűz Mária tiszteletére alapította 1252-ben a Nyulak szigeti Boldogasszony-zárdát, szent életű leány a, Margit ekkor költözött át Veszprémből tizenkét társával az új kolostorba. A hely jelentős politikai események színtere is volt, IV. Béla a leánya, Margit "Uo. 94-95. 12 Korthi. m., 50., 1. jegyzet 13 KristóGyula: A tatárjárás. In: Tatárjárás, szerk. Nagy Balázs, Budapest, 2003,378. 14 Ld.Korthi. m., 57., 2. jegyzet. 13 Emii ti Apponyi Sándor i. m., 32.,Nr. 1571. 16 PaulerGyulai magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, 2. köt., Budapest, 1893,254.
