Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)
Dr. Egey Antal (1903-1994)
Nem szerette az értelmetlen „üresjáratokat” még az utolsó órákon sem. Ilyen okkal mondta egyszer az egyik osztálynak. „Ti még az időt sem tudjátok becsületesen húzni!” Egy olyan osztályban viszont, ahol az időhúzási szándékot igyekeztek elleplezni, és értelmes tartalmat adtak a kérdéseknek is, ezt mondta: „Látom, hogy csak az időt akarjátok húzni, hát akkor húzzuk együtt!” Órákon soha nem használt jegyzetet, soha nem írt be jegyet, de az osztályzatai mindig mindenkinek rendben voltak. Könnyen áttekinthető és jól tanulható táblavázlatokat íratott. Ismerte azt a pedagógiai titkot is, hogy miként lehet kevés beszéddel sokat mondani. A hatvanas években egyszer meglátogatta Huszár István (az akkori Országos Tervhivatal elnöke), akinek a képzőben igazgatója volt. Többek között megkérdezte Tóni bácsitól, hogy mi újság van az iskolában. Ő erre ezt válaszolta: „Nézd Pista, én erre nagyon röviden tudok válaszolni: régen a tanárt választották, a diák meg jött, most pedig küldik mind a kettőt.” Vele kapcsolatban Huszár István egy másik esetet is papírra vetett. Kossuth halála évfordulójának napján a tanítóképzőben minden évben önkép- zőköri megemlékezés volt. így volt ez 1944 márciusában is. Az ülésre bejött a pedellus, kihívta az igazgatót. Kiment, majd rövidesen visszatért, felállt a pódiumra, s megszólalt: „Fiúk, a megemlékezést hagyjátok abba - bennünket megszálltak a németek, a magyar szabadságnak sok évre vége - az ülést bezárom!” Ki mert ilyet akkor nyíltan, egy plénum előtt kimondani?! Egey Antal hazáját szerető és tisztelő, nagyon tisztességes ember volt. 1965-ben vonult nyugalomba. Aktivitása nyugdíjas korában sem csökkent lényegesen. Ezekben az esztendőkben több tanulmányt, dolgozatot írt, többek között szorgalmazta az Iskolakert és a Botkő-i kvarcit bánya védetté nyilvánítását. Megírta a rudabányácskai aranybányászat, a sárospataki malomkő bányászat és az Iskolakert történetét. Ismertette Sárospatak környékének, elsősorban a Longi-erdőnek botanikai nevezetességeit, azok megvédésére és ápolására többször is felhívta az illetékesek figyelmét. 5. /. Hegyi József és Dr. Egey Antal 1983-ban, az 1953-ban érettségizett IV/A. osztály 30 éves találkozójának „osztályfőnöki óráján". 52
