Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)

Szabó Károly (1905-1988)

Szabó Károly (1905-1988) Büszke volt származására: gyakran hangoztat­ta, hogy ereiben félig székely, félig kun vér folyik. Édesapja, Tóti Szabó Károly, Zilahon született elszegényedett „hétszilvafás” nemesi családból. Ugyancsak Zilahon kapott tanítói oklevelet, majd, miután eleget tett katonai kötelezettségének, a budai pedagógiumban zenetanári oklevelet szer­zett. Képességeinek köszönhetően ingyen tanul­hatott. 1894-ben, az újonnan épült kisújszállási főgimnáziumba került, sokoldalú tehetségének el­ismeréseképpen: ének-, zene-, rajz- és tornata­nárként. 1896-ban a főgimnáziumi tornatanári oklevelet is megszerezte, s 1900-tól már csupán ezen a területen működött főállásban. A zenét magán­tanárként művelte sikeresen, s közben zeneszerzőként is szerény sikereket könyvelhetett el. Németül, franciául olvasott szakkönyveket, s haláláig nagy lelkesedéssel és szorgalommal gyarapította tudását, műveltségét. Élete utol­só éveiben sokat betegeskedett, s 1911-ben, 44 éves korában hunyt el. Édesanyja, Porteleky Mária tősgyökeres nagykunsági családból szárma­zott. Határozott egyéniségű „két lábbal a földön járó”, kemény asszony volt, aki férje halála után erős akarattal és nagy leleményességgel nevelte és taníttatta két gyermekét. Elza Debrecenben szerzett tanítónői oklevelet, s Kisújszálláson élt haláláig, ahol nagy népszerűségre tett szert, mint a fél város szeretett „tanító nénije”. A család sokat nélkülözött, hiszen csupán az apa kevés megtakarítására, s a Porteleky család rájuk eső vagyon-részének hozadékára számíthattak. Károlynak ebből az időből származó legmaradandóbb emléke az édesap­ja katonaköpenyéből átalakított télikabát és a szemét egy életre megrontó petróleum-lámpa melletti tanulás volt. Gimnáziumi tanulmányait Kisújszálláson végezte. Kiváló érettségi vizsga után a budapesti Pázmány Péter egyetemen párhuzamosan folytatott tanul­mányokat a jogi és orvosi fakultáson. A medicinát két év után elhagyta, a jogon tanulmányait egészen az abszolutóriumig vitte. Jogi egyetemi évei alatt iratkozott be a Testnevelési Főiskola ekkor induló első főiskolai évfo­lyamára. Mint utólag elmondta, ennek több rejtett oka is lehetett. Bár apját 6 éves korában vesztette el, élete végéig nagy tisztelettel emlegette a kisúj­szállási diákok bálványozott tornatanárát. Emellett nagy hatással volt rá nagy­bátyja, dr. Porteleky László, a századforduló híres all-round sportembere, az első magyar kardvívó és pentatlon bajnok, aki ezen kívül úszott, birkó­zott, atletizált, evezett. Stróbl Alajos Nemzeti Múzeum előtti Arany János szobor-együttese Toldi Miklósának karjához az ő karja szolgált mintául. S 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom