Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)
Szabó Károly (1905-1988)
nem utolsó sorban, Szabó Károly maga is kitűnő tornász volt gimnazista korában. A Testnevelési Főiskolán töltött három év alatt jegyezte el magát örökre a testneveléssel és az ifjúság nevelésével. Életének vezérfonala az a latin mondás volt, mely évtizedeken át volt olvasható irodájának ajtaja felett: „Mens sana in corpore sano” - Ép testben ép lélek. A TF-et 1928-ban elvégezvén, megpályázta a Sárospataki Református Főiskola testnevelő tanári állását, s még abban az évben meghívták Patakra. Ugyanebben az évben a közismerten sokoldalú, kiemelkedően állóképes és a földrajz iránt is nagy érdeklődést mutató testnevelő tanár a Magyar Földrajzi Társaság ajánlására meghívást kapott Richard Byrd, a világhíres sarkkutató expedíciójába. Szabó Károly Patakot választotta... 1929-ben már a Hegyaljai Erő cserkészcsapat parancsnoka (ezt a tisztséget megtartotta egészen 1947. novemberéig, a cserkészet magyarországi megszűnéséig). Egy év alatt megkétszerezte a kollégiumi cserkészek létszámát. 1931. szeptember 12-én, a 400 éves jubileum alkalmából tartott „Az iskolai testnevelés és társadalmi sport” című elméleti (!) székfoglaló értekezésével új fejezetet nyitott a pataki Főiskola nevelésének korszerűvé váló, a haladás élére álló (sport)életében. Nem bajnokokat kívánt kitenyészteni, hanem az egészségi, fizikai átlag nívót emelni az iskolai testnevelés eszközeivel, az ifjúság egészének sokoldalú testgyakorlásával, céltudatosan és tervszerűen. Hogy közben iskolai rekordok is születtek és dőltek meg, az természetes következmény volt, de nem ez volt a fő cél. Volt gondja a női testnevelésre is, hiszen a lányok létszáma évről-évre ugrásszerűen nőtt Patakon. Szerinte a női sport célja a szervezet általános erősítése, az ügyesség fejlesztése volt a nőiesség hangsúlyozása mellett. Mindez ma is helytálló, követendő célkitűzés, de 1931-ben határozottan előremutató terv és kívánalom volt, amit Szabó Károly maradéktalanul meg is valósított. 1928-tól 40 évig a református, majd az állami utód Rákóczi gimnáziumban tanított testnevelést (a világháború utáni tanár-ínséges időkben egészségtant és matematikát is), majd nyugdíjba vonulása után még tíz évig óraadó tanárként működött a Comenius Tanítóképző Főiskolán. A fenti ötven aktív testnevelő tanári évből meghívásra 1947 áprilisától egy évig a Testnevelési Főiskola miniszteri biztos igazgatója, majd ezt követően 1948 végéig a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium sport-ügyosztályvezetője volt. Testnevelő tanári munkáját korszerű szemlélet és korszerű pedagógiai elvek dicsérték. Színes egyénisége, tanítványait mindenkor szerető, de határozott, tiszteletet parancsoló magatartása példaképül szolgált generációk számára. Tanári munkája elméletben, gyakorlatban és elveiben is megelőzte korát. Személyében szerencsésen ötvöződött a nevelő pedagógus, az oktató tanár és a magas szinten dolgozó szakember-edző. Testnevelő tanár142
