Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Debrecen - Győri L. János: Kegyességi sikerkönyv a 17. században

tekinthető a 17. századi protestáns prédikáció- és kegyességi irodalomban angol hatásra tért nyerő egyszerű és biblikus, ú.n. „plain style”' magyarországi meghonosítójának. A legfrissebb angolszász szakirodalom ismeretében Petrőczi Éva párhuzamot von Bayly és Medgyesi jelleme között, s ezzel magyarázza, „miként tudta Medgyesi oly híven visszaadni az eredeti szöveg for- dulatait-árnyalatait.”1 2 3 E jellembeli párhuzam megerősíti mindazt, amit a két életút hasonlóságáról fentebb elmondtunk.

A Praxis pietatis 17. századi sikerének kérdéséhez

A Praxis pietatis mély benyomást tett a 17. századi magyar reformátusság lelki életére. A korabeli prédikátorok nem győzik dicsérni Medgyesi munkájának hasznos voltát. Mikolai Hegedűs János már 1648-ban úgy vélekedik, hogy „Megbecsülhetetlen, sokféle hasznokra, a Praxis Pietatis.”2 A magyar református kegyesség múltjáról szólva Esze Tamás t.k. gróf Rédei Ferenc esetét idézi, aki „...udvari népe közé kijött s közönségesen vélek zsoltáréneklés után imádkozott, Bibliát olvasott és ama minden keresztyén ember házánál lenni kellő Praxis Pietatis nevű könyvet maga száz szakaszokban elosztván, minden nap olvasta nagy szorgalmatossággal.”4 Ugyancsak Esze Tamás idézi Porkoláb István szabolcsi kisnemes esetét, akit 1741-ben azért idéztek a vármegyei szék elé vallomástételre, mert vasárnaponként, templom után kisebb házi közösségben - még egy cigány is akadt köztük - a Szentírást és a Praxis pietatist olvasták, s aztán együtt imádkoztak és zsoltárokat énekeltek.5 E sorok írója ma sem tud méghatódás nélkül gondolni arra az élményére, amikor néhány évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem Irodalmi Intézetének könyvtárában kezébe vehette a Praxis pietatis 18. század elején kézzel másolt és ronggyá olvasott példányát, amelyet Bán Imre professzor azonosított Medgyesi munkájával.

,JIincs olyan írás az Szent BIBLIA után, / Mint ez kis könyv kegyesség tanításban”6 - olvassuk a kötet elején Medgyesi István üdvözlő versében, s a Praxis pietatis 17. századi népszerűsége valóban csak a Szentíráséhoz hasonlítható. E siker okának körülményeit jelen tanulmány nem hivatott részleteiben feltárni, néhány mozzanatra azonban itt is utalnunk kell.

1 A puritán prédikációeszmény kérdéséhez lásd újabban KECSKEMÉTI Gábor: Prédikáció, retorika, irodalomtörténet, Budapest, 1998, 70-106.

2 Petrőczi, i.m., 642.

3 Mikolai Hegedűs János, Biblia tanúi..., Utrecht, 1648. RMNy 2247; itt a szöveg modem kiadásából idézünk: In: Magyar gondolkodók 17. század, Budapest, 1979, 524.

4 ESZE Tamás: A magyar református kegyesség múltja, Református Egyház 1957, 180.

5 Uo.

6 Medgyesi: i.m. 3.

cs 47 80