Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Debrecen - Győri L. János: Kegyességi sikerkönyv a 17. században

az életében megjelent utolsó kiadás kedvéért (Várad, 1643) a fordítást is pontosította. A váradi kiadás máskülönben a tekintetben is a legteljesebb hazai Praxis pietatis-kiadás, hogy az előző kiadásokkal ellentétben ez Lewis Bayly

I. Károly királyhoz intézett előszavát is tartalmazza. Hogy Medgyesi korábban miért nem tartotta fontosnak közreadni ezt az előszót, nem tudjuk, az azonban szembetűnő, hogy Bayly előszóbeli eszkatologikus érvelése határozottan emlékeztet Medgyesi néhány évvel később nyomtatásban megjelenő prédikcióinak hangvételére: „...szintén a seprejére jutottunk az Időknek, melly amint utolsó, aképpen az ő napjai legrosszabbak. Mint is lehetnének már rosszabbak, holott az Hivság nem lehet immár hivságosb, sem az istentelenség istentelenebb? és noha e kédig azok Ítéltettek szentebbeknek, akik magokat Vallásokban buzgóbbaknak mutatták; mostan azok tartattatnak legeszesbek- nek, akik Hitekről leggyarlóbb vallást tudnak tenni. És hogy ezek legyenek az utolsó napok, ebből is nyilván megtetszik; mert az embereknek az örök állapottyok felöl való Bátorságosságok, annyira elfoglalt (amint Christus megjövendölte) minden Rendet: hogy jobb része a mostani embereknek, a gyönyörűségeknek lőtt inkább kedvellője, hogy nem mint Isten szeretője. ”l Talán Medgyesi aktuálisabbnak érezte ezt az eszmefuttatást 1643-ban, mint pár évvel korábban? Ki tudja. Az viszont tény, hogy ezután közel negyed századot váratott magára a következő kiadás (Kolozsvár, 1677), s ebben Medgyesi halála mellett nyilván az időközben Cromwell által lefejeztetett királyhoz szóló ajánlás is szerepet játszhatott.

A váradi kiadásnak még egy érdekessége van: a javítások jegyzéke után a fordító felhívást intéz a könyv későbbi nyomtatóihoz, melyben kéri, hogy a „ ...nyomtatásban mindenkor az ötödiket (mármint az ötödik kiadást) kövessék. ” A Praxis további két 17. századi hazai kiadása (Kolozsvár, 1677; Lőcse, 1678)2 valóban szem előtt is tartotta ezt a rendelkezést, s a váradi kiadás szövegét vették alapul. Nyilván az sem tekinthető véletlennek, hogy éppen a protestánsüldözés tetőpontján, a gyászévtizedben került sor újra a Praxis pietatis megjelentetésére.

A Praxis pietatis 17. századi magyarországi történetének utolsó állomása Drégelypalánki János Praxis pietatis contracta (Debrecen, 1692)3 4 címen megjelent kiadványa, amely a Praxis szövegének rövidített, erősen átdolgozott változatát közli, a Medgyesi-féle fordításnak vagy bármilyen más forrásnak a megnevezése nélkül. Drégelypalánki célja, „ ...hogy az épület és lelki haszon ne csak magánossan a cselédes gazda házánál, hanem közönséges helyen az Isten házában is lehessen...’ , azt eredményezi, hogy a szerző 29 „documentum”-ra (tematikus egységre, tanításra) osztja a Praxis meditációs

1 RMK I, 751, A Könyv Szerzőjének Elöl-járó Beszéde.

2RMK1, 1215; RMK 1, 1225

3 RMK I, 1420

4 i.m. A Kegyes Olvasóhoz.

ü3 44 £0