Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Debrecen - Győri L. János: Kegyességi sikerkönyv a 17. században

példányok az 1613-as harmadik kiadásból valók.1 A könyv népszerűségére jellemző, hogy 1619-ben a tizenegyedik, 1630-ban a huszonötödik, 1735-ben pedig már az ötvenkilencedik kiadása látott napvilágot. Bő száz esztendő leforgása alatt tehát szinte minden második évben újra kiadták. Megjelenése után pár éven belül holland, francia, német és lengyel nyelven is megjelent, cseh nyelvre maga Comenius fordította. Ehhez fogható kiadástörténeti sikerről más korabeli munkával kapcsolatban nemigen tudunk.2

Lewis Bayly teológiai alapállását az Erzsébet-kori Angliában megerősödő szigorú kálvini gyökerű puritanizmus jellemzi, melynek szellemi központját ekkor a szigetországban a cambridge-i egyetem jelenti. E szerint a felfogás szerint Isten megismeréséből Isten akaratának a felismerése következik. Az újjászületés félreismerhetetlen jele az ember engedelmessége. Bayly szerint csak az újjászületett ember képes elkerülni a keresztyén élet lehetséges csapdáit, amelyeket a reformáció egyházainak sem sikerült kiküszöbölnie: az ilyen ember nem igyekszik többé a biblikus nyelvezet és gondolkodás mezébe burkolózni a törvény betartása helyett, nem téveszti össze a predestinációt a fatalizmussal, a kegyességet az érzelmeskedéssel, s a kereszten függő latorra hivatkozva nem keres alibit a maga semmittevésének leplezésére. Azaz Bayly szerint nem elégséges a keresztyén élethez a reformátori tanítások megismerése és elfogadása, hanem a „pietas”-t, a kegyességet naponként gyakorolni kell.3 A Praxis pietatis ezért terjeszti ki a kegyesség gyakorlását az élet minden apró részletére. A kötetben váltakozva szereplő elmélkedések és imádságok ezen a nehéz, de üdvösséges úton kívánják végigvezetni az olvasót.

Az angol puritán szerző elfordul a kor szokásos vitatkozó teológiájától, s helyette építő teológiát teremt, melynek középpontjában az eszkatologikus keretbe foglalt ítélet- és kegyelemhirdetés áll. A 16. században Luther és Melanchthon környezetében virágzó wittenbergi eszkatológia, főleg a török európai megjelenése hatására, a dánieli próféciák aktualizálásával elsősorban egyetemes történetteológiai dimenziókban gondolkodott. Átvette például a középkori gondolkodásból a négy világbirodalomról szóló tanítást, s kettős Antikrisztusról beszélt (egyik a pápa, másik a török).4 Bayly ehelyett a hétköznapok nyomorúságából teremt eszkatologikus keretet, drámai módon jelenítve meg az ember végzetes elesettségét. Az „evilági dimenzió radikális,

1 Teljes címe: Lewis Bayly: The Practice of Piety, directing a Christian, how to walke that he may please God. The third edition. Profitably emplified by the Author. F. Hodgets, London, 1613.

2 A Praxis pietatis kiadástörténeti adatait lásd Esze Tamás: A magyar Praxis Pietatis, In: Könyv és Könyvtár III. Budapest, 1963, 43-80.

3 Lewis Bayly teológiai nézeteihez Lásd: TRE, i.m., 390.

4 Kathona Géza: Károlyi Gáspár történelmi világképe, Tanulmány a magyar protestáns reformátori apokalyptika köréből, Debrecen, 1943.

Cg 40 SO