Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Debrecen - Győri L. János: Kegyességi sikerkönyv a 17. században

misztikus leértéklése" (radikale mystische Entwertung des Daseins)1 már-már a kései középkor és az ellenreformáció kora spanyol lelkigyakorlatos irodalmával mutat rokonságot.

Radikális nézetei és állítólagos összeférhetetlen természete Bayly püspököt élete utolsó időszakában nehéz helyzetbe hozták. Amint az más puritán kortársaival is megesett, az egyházi és a világi hatalommal egyaránt összeütközésbe került. Ennek oka elsősorban az volt, hogy nem értett egyet I. Jakab intézkedéseivel, melyek egyrészt a puritán életideál megélését nehezítették a polgárok számára (ilyen volt a szabad idő eltöltését szabályozó ,ßook of Sports" megjelentetése), másrészt pedig a királyi udvarban a katolikus egyház térnyerését erősítették. Felettese, a könyörtelen Laud érsek végül börtönbe juttatta a Praxis pietatis révén ekkor már Európa-szerte ismert és olvasott püspököt, de hirtelen jelentkező betegsége megkímélte a tényleges felelősségre vonástól.

Medgyesi Pál, a Praxis pietatis magyar fordítója

A Praxis pietatis magyar fordítójának, Medgyesi Pál (1604 ? - 1663 ?)2 református lelkésznek a pályája több ponton is emlékeztet Bayly életútjára. Bártfai és debreceni tanulmányai után Debrecen város támogatásával kerülhetett jeles nyugat-európai egyetemekre: Oderafrankfurtba, Leiderbe, majd Cambridge-be, az angol puritanizmus szellemi fellegvárába. Tanulmányai befejezése után Bayly-hez hasonlóan előbb vidéki lelkész lett (Szinyérváralja, Munkács, Várad), majd 1638-tól I. Rákóczi György udvari papja és bizalmas embere. A bibliás fejedelem halála után, II. Rákóczi György presbiteriánus elvei miatt eltávolítja Medgyesit az udvarból. így 1651-től Nagybányán lelkész, majd a következő esztendőtől az özvegy fejedelemné, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja Sárospatakon. Az 1640-es években homiletikai vitába keveredik Geleji Katona Istvánnal, Erdély befolyásos és nagyhatalmú püspökével, akinek vezetésével a szatmárnémeti zsinat 1646-ban megbélyegzi a hazai puritanizmus képviselőit. E mozzanat emlékeztet Bayly és Laud érsek konfliktusára. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy élete végén a fejedelemasz- szonynál is kegyvesztett lett, s a II. Rákóczi György halála után Erdélyre szakadó politikai zűrzavar közepette 1663 táján egyszerűen nyoma veszett az egykori udvari prédikátornak.

Medgyesi Pál kiterjedt irodalmi munkássága a kibontakozó hazai puritanizmus reformtörekvéseit szolgálta. Egyházpolitikai reformelképzeléseit an1 Martin SCMIDT: Eigenart und Bedeutung der Eschatologie im englischen Puritanismus, Theologia Viatorum, Jahrbuch der kirchlichen Hochschule Berlin, IV/ 1952, 205-255. (A szövegben idézett részlet a tanulmány szerzőjének fordítása)

2 Medgyesi máig legrészletesebb életrajza: Császár Károly: Medgyesi Pál élete és működése, Budapest, 1911.

03 41 80