Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Debrecen - Szabadi István: „Flacco, quod pier ique fabulant... ”
communica-vit... ”). Ennek a függeléknek az előszavaként közzéteszi a most tárgyalt levelét is,1 amely privát jellegű közlései miatt nyilvánvalóan magánlevél, nem pedig szerkesztett bevezető. Történeti vonatkozású megjegyzései mellett természettudományos érdeklődéséről is tanúskodnak sorai, a Lucreti- ustól nyilvánvalóan memoriter idézett hexameterek pedig mutatják, hogy a teljes körű, azaz enciklopédikus műveltség alapját egykor, az európai kultúra emelkedő szakaszában az antik auktorok ismerete jelentette. Guillelmo Lenormantio Truniano2 Fratri Carissimo S. Pauca haec collecta mihi per Hungáriám et Transsylvaniam velut e naufragio tabellam appendo nomini Tuo Guillelme; visa eadem et lecta Tibi, cum una iter Constantinopolim faceremus, socii longinquae et periculosae peregri- natio[nis] individui. Pauca haec, inquam, nam reliqua et plura et potiora aut mersa aut disiecta fluctibus ventisque plusquam civilium bellorum, quibus aetatem agitata patria nondum certe conquiescit. Ea vero valde requiro quae de Germanorum quos Sassas vocant aut Saxones in Transylvaniae exordiis certisque sedibus notaveram historicis ingeniis nova. Sed et Paulum Kertzium Brassoviensem seu Coronensem mavis medicum meministi vimm humanitate doctrinaque, et quod ante omnia, vera pietate insignem ostendere nobis litteras quibus Teutonibus et sedes datae in Ultratransylvania, ita enim vocatur istic per sylvas tum paludesque deserta, et privilegia concessa Geysa Secundo, firmata ab Andrea Geysae nepote. Mirabamur in illis inter regios titulos Galliciae regnum quod Walachiae esse tum primum cognovimus, cum superatis ad Brassoviam montibus a quibus Transalpinae nomen Walachiam ipsam intravimus, et gentem sane barbaram latinas plerasque omnes voces balbutientem audivimus, subibat Helvetiis Walchos eos esse, quos Germani Welschas dicunt, quo nomine Italos aliquando, quandoque et exteros omnes vocant: quomodo Angii Germanica natio pulsos ad extrema Insulae Britannos Wallos seu Gallos vocant. Ut iam Romanorum, qui Daciam praesidiis tenebant, reliquias non a gentis auctore ementito Flacco quod plerique fabulant, sed a vicinis Germanis nomen accepisse constet, et Galli, Walli, Walachi (qui Graecis Blachi) atque etiam Walones idem omnes sint Germanis hominibus. Inde ut ego quidem suspicor, quod veteribus Germanis externomm incuriosis, de alienis gentibus soli essent noti Galli: ut hodieque orientalibus occidentales omnes Franci sunt, quod nota illis primum sola 1 Jacobus BongarsiuS: Rerum Hungaricarum scriptores varii... Francofurti, MDC. 619-621. 2 A levél címzettjéről a legjobb német és svájci biográfiai lexikonokból sem sikerült megtudnom semmit, Trunianus volta viszont arra utal, hogy svájci, graubündeni volt az atyafi (az antik Trunus ma Trons Svájc Graubünden tartományában). Cs3 56 SO
