Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Debrecen - Szabadi István: „Flacco, quod pier ique fabulant... ”

érvelést: „Nam apud omnes nationes Illirico sermone utentes, ut apud Dalmatas, Croatos, Sclavos, Boznenses, Rascianos, Bulgaros, Stirios, Carinthios, Ruthenos ac etiam polonos et Bohaemos, qui a Dalmatis sunt oriundi, Itali appellantur Wlahi seu Wlazii... Hungari ab Illiris Wlazorum sive Wlahorum nomen, quos ita vocare invenerant, accepere eosque Olazak apellaverunt. Exinde postea mitescentes in dies a Scythica feritate retinentesque usum Romanarum literarum apud se ad Latinam terminationem et vocem leniorem Valacchos quasi Wlahos vocaverunt"Bongarsius forrás- ismeretének tudatában joggal lehet feltételezni, hogy ismerhette Verancsics Antal volt portai követ, majd egri püspök és esztergomi érsek munkáját. Levelében talán erdélyi szász környezetben szerzett információi alapján a germánokat jelöli meg névadóként, a név eredetéről előadott magyarázata (gallus, wallus, valachus) pedig meglepően pontos, hiszen az olasz és oláh népneveink valóban déli szlávok által közvetített kelta elnevezésre mennek vissza,1 2 és az említett párhuzamok is megállják helyüket. Az általa alkalmazott történeti kritikai elv tehát mindenképpen korszerűnek mondható, következtetései is helytállóak. Egy ponton téved Bongarsius, ugyanis Galícia [Halics, Gácsország] neve nem hozható összefüggésbe az oláhokkal: ennek eredete óorosz névre megy vissza,3 ugyanakkor Spanyolország északnyugati részének Galícia neve valóban a gall és a galata népnevek eredetijével tartozik össze.

Történetírói érdemeit erdélyi szempontból az is növeli, hogy említett Rerum Hungaricarum scriptores varii című munkájához csatolt egy Erdélyben található római feliratokat tartalmazó függeléket (összesen harminchárom feliratot közöl Gyulafehérvárról, Tordáról, Nagyenyedről és Nagyszebenből), s leírja, hogy Paulus Kertzius4 brassói orvostól kapta a feliratok leírását („ ea scias exscripta e charta, quam mihi P. Kertzii medici Brassoviensis humanitas

1 „Ugyanis az összes illír [balkáni szláv] nyelvet használók, úgymint a dalmátok, horvátok, szlavónok, bosnyákok, rácok, bulgárok, tájerek, karantánok, rutének valamint a lengyelek és a dalmátoktól eredő csehek is wlahnak avagy viasznak nevezik az itáliaiakat... a magyarok pedig átvették a szlávoktól a wlasz avagy wlah nevet, és olasznak kezdték őket nevezni. Majd napról napra szelídülve a szittya vadságot levetkezvén s áttérvén a római betűk használatára a lágyabb latin elnevezésnek és szónak megfelelően a valachusokat wlahoknak [oláhoknak] nevezték”. Antonius Wrancius Sibenicensis Dalmata, Expeditionis Solymani in Moldáviám et Transsylvaniám libri duo. De situ Transsylvaniae, Moldáviáé et Transalpinae liber tertius. Edidit Colomannus Eperjessy. Budapest, 1944. 38.

2 Az angol Welsh, illetve az országnév Wales is végső fokon egy ókori kelta Volcae népnévből ered, s ugyanez az őse a magyar oláh és olasz népnévnek. Ld. A világ nyelvei. Főszerk.: FODOR István. Budapest, 1999. 1548.

3 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. Budapest, 19884. 494.

4 Paul Kerzer (Brassó 1561-1600), wittenbergi peregrinus, 1588-ban Báthori Zsig- mond fejedelem udvari orvosa.

03 55 SO