Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Debrecen - Szabadi István: „Flacco, quod pier ique fabulant... ”

Kisbán Eszter tehát rövid előadásban igyekezett tipizálni az útleírásokat, és ennek során négy csoportot különböztet meg: magánlevelek, követi jelentések, emlékiratok és önálló irodalmi igénnyel írott útleírások szerint.1

A most közlésre kerülő, Jacobus Bongarsiustól származó irat magánlevél, melyet ösztöndíjas egyetemi tanulmányaim idején Baselben, az Egyetemi Könyvtárban őrzött kéziratok között találtam.2 Szerzője diplomataként, IV. Henrik francia király követeként járt Konstantinápolyban a 16. század végén. Bongarsiussal lexikonaink közül csak a Pallas Nagy Lexikona foglalkozik.3 Történettudományi kézikönyveink is csak egy munkájáról, a Frankfurtban 1600-ban megjelent Rerum Hungaricarum scriptores varii című kiadványról tesznek említést.4 Francia hugenotta tudós volt, született Orléansban 1554- ben, meghalt Párizsban 1612-ben. Jénában, Marburgban, Strassburgban tanult, majd a leideni Justus Lipsius tanítványa és barátja. IV. Henrik szolgálatában 25 éven át a német protestáns fejedelmeknél tevékenykedett. 1585-ben Konstantinápolyban járt követségben, ekkor Felső-Magyarországot és Erdélyt is beutazta, élményeit naplóba foglalta.5 Számos tudományos munkát, forrás- gyűjteményt tett közzé, leghíresebb a Dei gesta per Francos című kötete (Hanau, 1611). Kéziratos- és könyvhagyatéka Bernben a Stadt- und Universitätsbibliothek egyik különgyűjteménye,6 mely a magyar egyház- és művelődéstörténet szempontjából még feltárásra vár.

Bongarsius levelében az ókori római feliratos emlékek és a természeti kincsek mellett szót szentel a szászok, de főleg a románok eredetének. Külön kiemelésre méltó az a rész, ahol a Flaccus-Valachus név azonosságának kérdésére tér ki, mivel ezzel egy, a maga korában igen elterjedt elmélettel, a kontinuitáselmélet egy változatával száll szembe. Ut iám Romanorum, qui Daciam praesidiis tenebant, reliquias non a gentis auctore ementito Flacco quod

1 Kisbán Eszter: i.m. 194.

2 Basler Universitätsbibliothek G2 11.34. Jacobi Bongarsii Epistolae aliquot ad diversos ex ipsius schedis tumultuaris quas vulgo concepta vocant descriptae. Adservantur autem memorata concepta in Bibliotheca S.P.Q. Bernensis Helvetiorum.

3 A Pallas Nagy Lexikona III. Budapest, 1893. 488.

4 Ld. Bartoniek Emma: Magyar történeti forráskiadványok. Budapest, 1929. 40. A Rerum Hungaricarum scriptores varii tartalmazza többek között Thuróczi, Ransanus, Lazius, Petrus Bizarrus, Georg Reichersdorffer, Georg Wemher munkáit.

5 SZAMOTA István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten 1054- 1717. Budapest, 1891. 163-185.

6 Christoph v. STEIGER: "Ein herrliches Präsent" Die Bongars-Bibliothek seit 350 Jahren in Bern. Bem, 1983.

03 53 SD