Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Debrecen - Ifj, Fekete Károly: A Vécsi Szövetség

rendkívül zavaros ár készül betömi a keresztyénség teremtette kollektív vallásos és kulturális vérkeringésbe.”

Tavaszy diagnózisa az, hogy válságjelek mutatkoznak minden téren, s ez alól éppúgy nem kivétel a szellemi élet, a vallásos élet, a világnézet, a művészet és a tudomány területe, mint a gombamód szaporodó irányzatok: az irracionalizmus, az okkultizmus, a spiritizmus, a theosophia, az anthrosophia, az orientalizmus, vagy a relativizmus. De Tavaszy ezek ujjhegyre szedése után sem osztja Spengler kulturpesszimizmusát, ill. egyetlen említett irányzat mellett sem tör lándzsát, hanem hívő optimizmussal vallotta, hogy „ha új lelki tartalmat tud kitermelni, ki fogja termelni a megfelelő kifejező kultúrát is.”1

De nem csak a szellemi háttér elcsüggesztő, hanem a hazai politikai sík is. A román nacionalizmus Trianon előtti munkája beérett. A kisebbségi sorsban derült ki igazán, hogy az egyház nemzeti felelőssége milyen nagy. Egyre többen ismerik fel, hogy egyenesen bűn gyengíteni és ámlással felérő a szétforgácsolni engedése. Döntő kérdéssé vált tehát, hogy keresni kell, mégpedig igei alapon azt, hogy a gyökerek megtartásával hogyan tovább?

Ebben a helyzetben csoda, hogy az I. világháború által alapjaiban megrendült Európában, 1921 nyarán, az elidegenedés időszakában megjelenik az egyik erdélyi református parókián a lelki közösség-keresés, és csoda, hogy a csonkultság letargikus sokkjában feltámad a lelkipásztori felelősségérzet, és ebben az emberileg leglehetetlenebb időben vágyakozzon a kiegészülésre, a számontartásra.

A Vécsi Szövetség megalakulása, programja és tevékenysége

A szellemi és politikai közeg, illetve egyházi és egyéni vágy közötti szakadékot a szent naivság akciója, a barátság hidalta át. Makkai Sándor korábbi, kiadatlan, kéziratos önéletrajza a következőket mondja el ezzel kapcsolatban: „Mindig éreztem a barátság szentségét és hatalmát. Mindig törekedtem ilyen önzetlen és szent barátságra. De főleg 1919 óta, a változott viszonyok közt vált erős meggyőződésemmé, hogy az egyházat csak a szent barátság jegyében egyesülő lelkipásztorok tarthatják meg. Ez a gondolat szülte, épen Tavaszy Sándorral való beszélgetések közt a Vécsi Szövetség eszméjét, amelynek alapelveit már 1920-ban papírra vetettem. Nagy lökést adott a baráti szövetség eszméjének a Ravasz László 1921 nyarán való püspökké választása és eltávozása, mert éreztük, hogy őt és munkáját csak ilyen szövetkezéssel pótolhatjuk. Az 1921. kerületi közgyűléskor egy összejövetelen mondtuk ki az első konferencia megtartását s idejét és helyét 1921. augusztus 9-14-re, Marosvécsre tűztük ki...”2

1 Tavaszy Sándor: A jelenkor szellemi válsága, Kolozsvár, 1923. 63. “Az igazságoz itt az öntudat dönti el, ez az igazi coordinata.”

2TiREKKt 4820.67.

OS 12 go