Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Győri István: Pedagógiai lehetőségek a cserkészetben
Ez az idézet nagyon jól szemlélteti azt a dilemmát, amivel a cserkészetnek meg kell küzdeni egy évtizeddel a rendszerváltás után is. A szocializmus idején felnőtt mai szülők azt várják el a cserkészettől, hogy valaki értelmes módon foglalkozzon a gyerekekkel, a szabadidő hasznos eltöltéséhez teremtsen keretet. A közvélemény, a társadalmi szervezetek pedig sokszor csak any- nyiban igénylik a cserkészet jelenlétét, hogy egy-egy rendezvényen egyenruhában jelenjenek meg, álljanak díszőrséget, ezzel is emeljék az esemény rangját. Mind a két elvárás felületes, mert nem a tartalmakra koncentrál. Az újjászerveződés utáni kezdeti években, a kilencvenes évek elején maga a cserkészet is kénytelen volt bizonyos engedményeket tenni a tartalmi kérdésekben. Miközben szigorúan ragaszkodtak a hagyományos egyenruhához, a formai kötöttségekhez, tartalmi kérdésekben nem tudott a cserkészet konzekvens lenni. Nem volt elég képzett vezető, ezért eleinte nagyon sok volt a cserkészmunkát csak hallomásból ismerő, jószándékú csapatparancsnok. A két világháború között a cserkészet tipikusan városi szervezet volt, legtöbbször a városi iskolákhoz kötődött. Falun a leventemozgalom volt szinte az egyetlen iljúsági mozgalom. Voltak ugyan lánycserkészek is, de ezek külön szervezetben, külön csapatokban szerveződtek. A rendszerváltás után a cserkészet ezen a két ponton nem folytatta a régi hagyományokat. A megalakuló cserkészcsapatok egyenletesen oszlottak meg a városok és a falvak között, a résztvevők közel fele lány. Nagyon sok helyen természetes volt, hogy vegyes fiú-lány őrsök és csapatok alakuljanak. Ezek mind új kérdéseket vetettek fel, hiszen a klasszikus cserkészeszmények így másképp érvényesültek. A mennyiségi, számszerű fejlődés és az országos szervezet újraalakítás után a cserkészeten belül is előtérbe kerültek a tartalmi, a pedagógiai kérdések. Ezek a kérdések csak a cserkészet elvi alapjai felől megközelítve érthetők meg. Lássuk tehát, hogy mi a cserkészet lényege a Cserkész Világszervezet által elfogadott meghatározás szerint:1 A cserkészet meghatározása „A cserkészet a fiatalok önkéntes, politikamentes mozgalma, mely megkülönböztetés nélkül nyitva áll származásra, fajra, vallásfelekezetre való tekintet nélkül, az alapító által meghatározott alapelvek és módszerek szerint.” A cserkészet alapelvei: 1. Isten iránti kötelesség (saját hite szerinti vallás gyakorlása) 2. Kötelesség mások iránt (az embertársak önzetlen szolgálata) 1 Magyar cserkészvezetők könyve 1/1. A cserkészet pedagógiája, Márton Áron Kiadó, Budapest, 1992. 12. OS127BO
