Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Győri István: Pedagógiai lehetőségek a cserkészetben
3. Kötelesség önmagával szemben (saját jellemének, lelki és testi tehetségének fejlesztése) A cserkészet célja: „A fiatalok támogatása abban, hogy kibontakoztathassák a teljes fizikai, szociális és lelki fejlődésüket, úgy, mint egyének, mint felelős állampolgárok, és mint a helyi, nemzeti és nemzetközi közösségek tagjai.” A célkitűzések megfogalmazása a teljes személyiség fejlesztését veszi célba, hangsúlyozza annak személyes és közösségi vetületét. így tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ez egyértelműen átfogó pedagógiai célkitűzés. Ebből az derül ki, hogy a cserkészet, a saját öndefiníciója szerint olyan igénynyel jelenik meg, hogy részt akar vermi az iljúság átfogó nevelésében. Ezt figyelembe véve, semmiképpen sem kerülhető meg az iskolával és az iskolai oktatással való párbeszéd illetve együttműködés. Ismeretes a „kettős nevelés” fogalma. A szocializmus idején ezen azt értettük, hogy az iskola a tanulókat a materialista-tudományos világnézet szellemében, azaz a marxista pedagógia alapján akarta nevelni. Ez volt az akkori hivatalos oktatáspolitika elvárása. Ugyanakkor a családok még őrizték az akkori hivatalos oktatáspolitika által maradinak nevezett hagyományos, sok esetben vallásos értékrendet. Ezt a kettős nevelő hatást nevezték tehát kettős nevelésnek. Ennek a legnagyobb problémája, hogy ha a tanuló többféle, egymásnak ellentmondó, kötelező jellegű elvárások kereszttüzébe kerül, ez köny- nyen zavart okozhat a személyiség fejlődésében. Könnyen képmutatóvá, cinikussá válhat, ha nem kapja meg annak a szabadságát, hogy bármelyik felfogással önként azonosuljon. Ez leginkább a serdülőkorban jelent gondot, amikor a gyerekek eleve kritikusak és szeretnék valamilyen módon önmaguk azonosságát megtalálni. Ugyanez a helyzet alakulhat ki, ha a cserkészet által fontosnak tartott nevelési célok továbbá az általa közvetített értékrend és a család vagy az iskola nevelési céljai és értékrendje között ellentét van. Ez az ellentét adódhat abból is, hogy nem ismerik egymás elveit és céljait, hanem csak a külsőségeket látják a másikban. A cserkészet és a cserkészek napi gyakorlatát a cserkésztörvényekben megfogalmazott elvárások határozzák meg, amire az új tagoknak fogadalmat is kell tenni. 1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességét, amivel Istennek, embertársainak és hazájának tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyengéd, magával szemben szigorú. 0312880
