Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Győri István: Pedagógiai lehetőségek a cserkészetben
Győri István Pedagógiai lehetőségek a cserkészetben A cserkészetet mint gyermek- és ifjúsági mozgalmat nagyon sok szempontból lehet vizsgálni. Én azzal szeretnék röviden foglalkozni, hogy a cserkészet milyen pedagógiai lehetőségeket rejt magában. Tekintsük át röviden a cserkészet magyarországi történetét. A cserkészet alapítója, Baden Powel 1908-ban adta ki Scouting for Boys című könyvét, és négy évvel később, 1912-ben már megalakult a Magyar Cserkészszövetség. Igazi virágkorát a két világháború között élte, amikor is elérte az ötvenezres taglétszámot. Elsősorban a jobboldali pártok igyekeztek felszámolni, vagy beolvasztani, de a cserkészet ezeknek ellen tudott állni. A cserkészet alapelve az, hogy nem kapcsolódhat semmilyen párthoz, vagy politikai irányzathoz. Ez nem zárja azonban ki általános humanista és nemzeti elkötelezettségét, amit a magyarországi cserkészet így fogalmazott meg Sík Sándor nyomán jelszósze- rüen: emberibb ember és magyarabb magyar! A mennyiségi szempontok soha nem voltak jellemzőek a cserkészetre, de a minőségi munka megítélése sok szubjektív tényezőtől is függ. A magyar cserkészet a két háború között a világ egyik legeredményesebb szövetségévé nőtte ki magát. Ezt a cserkészet történetével foglalkozók általában két ténnyel magyarázzák: egyrészt kiváló pedagógusok, nevelők vettek részt az irányításban ( pl. Sík Sándor, Karácsony Sándor), másrészt pedig az akkori középiskolai oktatási rendszerben résztvevő legaktívabb fiatalok kapcsolódtak be a nemes célok elérését célzó munkába. Az akkori és a mostani helyzet közti különbséget Surján László, a mai cserkészet egyik eszmei vezetője így látja: „Az MCSSZ társadalmi megítélése, a nevelési eredmények, a gyerekek valóban teljesített „napi jócselekedetei” alapján igen jó volt. Ezen a téren ma még sok feladatunk van. Ma sokan a cserkészeinket mint egyenruhás díszítő kelléket veszik számításba. A következetes napi kötelesség életformává alakítása a cserkészvezetők egyik legfontosabb feladata.”1 1 Magyar cserkészvezetők könyve 1/6. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1993. A cserkészet irodalmához lásd még: Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története, Püski kiadó, Budapest, 1989. Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története, Göncöl kiadó, Budapest, 1989. Sík Sándor - Surján László: Magyar cserkész- vezetők könyve (sorozat), különösen az 1/3. kötet: A cserkészet pedagógiája, Budapest, 1993. Kiadó: Magyar Cserkészszövetség. C312680
