Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Debrecen - Ifj, Fekete Károly: A Vécsi Szövetség
IJJ. Fekete Károly A Vécsi Szövetség Lelkipásztorok barátsága az elidegenedés sodrásában* A korszellem tehertétele Amikor a Vécsi Szövetség jelentőségét, történetét, hatását és mára szóló üzenetét keressük, akkor bevezetésként elkerülhetetlen bemutatnunk azt a kort és szellemiséget, amelyben megszületett a lelkipásztorok barátságának ideája. Az I. világháború pusztítása elhozta az európai szellemi életben az érlelődő válság robbanásszerű tudatosulását, amely az 1920-as évek szellemi légkörében három jelentős gondolkodóból is irányzatokat elindító gondolatokat hozott ki. Oswald Spenglertől (1885-1936) 1918-1922 között lát napvilágot A nyugat alkonya (Der Untergang des Abendlandes), amely a kultúra végének prófétikus hangnemű jövendölése. Spengler szkeptikusan kongatja meg a kor kulturpesszimizmusának vészharangját. Karl Jaspers (1883-1969), a német egzisztencia-filozófia alakja 1922-ben írja meg első jelentős művét a Psychologie der Weltanschaungen-t, amelyben középpontba állította az egzisztencia Kierkegaardra visszanyúló fogalmát, kimondva, hogy az én érzékeltetője a lelkiismeret, amely önmagunkkal szembesít. Martin Heidegger műve, a Lét és idő (Sein und Zeit, 1927.) sorolandó még ide. Heidegger a legfőbb bizonyosságnak a halált nevezi meg. Megfogalmazza a végesség fogalmát, amely az időbeliség világára jellemző. A tömeg-ember, a tucatember azzal próbál menekülni a halál elől, hogy nem gondol rá. Ez a tömegéletbe merülés az ember igazi mivoltának elvesztése. Heidegger az öntudatos életre serkent, s annak felismerésére, hogy az ember a világ éjszakájában él egy eleven Istenhit hiányában. Tavaszy Sándor A jelenkor szellemi válsága c. könyvében még tovább folytatja a körkép bemutatását, s így hívja fel a figyelmet a helyzet komolyságára: „hogy mennyire visszás, egyenesen válságos az európai keresztyénség helyzete, azt semmi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy akkor, amikor a keresztyénség mind a két alakulata [római katolikus és protestáns] egy nagyszabású pogánymissziót űz, ugyanakkor a különböző szellemű áramlatok révén (anthroposopfia, tagorizmus stb.) egy csomó pogány képzet és egy * Az engem is megtisztelő atyai barátságába fogadó dr. Barcza József professzor úrnak, hálás szívvel. 0# 11 80
