Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

A református lelkipásztor - A hitvitázó prédikátor

tatta volna el Hajnal válasza, hanem azért, mert a fejedelem tiltotta meg a polémiát. ’51

Lorántőy Zsuzsanna fejedelemasszony kolozsmonostori házában egyfajta „szellemi párbajként” hitvita bontakozott ki Medgyesi Pál udvari prédikátor és Vásárhelyi Dániel jezsuita páter között 1638 decemberében.”55 Lehetséges, hogy a Nagyasszonyt, aki maga is ösztönzője volt a hittani polémiának, ez a beszélgetés inspirálta a bibliai idézetek összeállítására, mely munka napvilágot látott 1641-ben Mózes és a próféták címmel. Az összeválogatott locusok a református teológia legfontosabbnak tartott tételeinek bibliai alátámasztásául szolgáltak.'151’ A mű tulajdonképpen nem volt eredeti, sem pedig korszakalkotó a gondolkodás történetében. Szerzője szerette és rendszeresen olvasta a Bibliát, ugyanakkor rendkívül elkötelezett volt a református egyház felé. Önmagában ez sem újdonság, nem is kirívó dolog. Főrangú hölgyek támogatásával nem egy vallásos tartalmú könyv látott napvilágot. Úgy látszik azonban, hogy a kortársak számára „elképesztő” volt az, hogy egy nő ilyen aktívan érdeklődjék a teológia tudománya iránt.'15' Megjegyezhetjük, hogy igen érdekesen adott hangot Keresztúri Pál a kor általános felfogásának, amikor a keresztelési prédikációjának textusát - A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját, a bolond fiú pedig szomorúságra van az ő anyjának; Példabeszédek 10,1 - így értelmezte: „Miért mondja, hogy a bölcs fiú megörvendezteti az ő atyját, s nem mondja az ö anyját? Azért, mert az atya közönségesen okosabb az anyánál, és a fiúnak okosságát hamarább eszében veszi”?™

A Nagyasszony könyvét igen durva támadás érte 1642-ben. Magyarországi római katolikus körökben, valószínűleg egy gúnyversben a

1M Bár a kortársak könnyen tulajdoníthatták a hallgatást meghátrálásnak. így értékelte Pázmány Péter is, amikor a Kalauz-zal szembeni passzivitást Milotai Nyilas István azzal indokolta, hogy nem akarnak a kálvinisták a politikailag kényessé vált helyzetben háborúságot szítani. Milotai érve mögött minden bizonnyal Bethlen Gábor tilalma állt. BARCZAJÓZSEF: Újabb szempontok a Pázmány-vitához, i. m. 157 p.

:ir,r' Heltai JÁNOS: „Szent Atyák öröme”, i. m. 224-235 p.

Ismerteti ÁGOSTON ISTVÁN: A nyomtatott könyvek első magyar írónője. Theologiai Szemle 1993, 359-360 p.

PÉTER KATALIN: Lorántffy Zsuzsanna, i. m. 60 p. HELTAI JÁNOS: „Szent Atyák öröme”, i. m. 226 p.

■i:i* Rákóczi Sidmondnak tettetes keresztségének napján lőtt prédikáció, Várad 1647. RMNy 2199. Köszönet Viola Ernő könyvtárosnak (Csokonai Gimnázium, Csurgó) az egyetlen példányban megmaradt nyomtatvány másolatának megküldéséért.

ca 117 go